Varga Mihály: A kormány elvesz, elad, eladósít; 2004 a leépítés éve
A jövő év a leépítés éve lesz – mondta Varga Mihály a 2004. évi költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban, szerdai sajtótájékoztatóján. A politikus úgy fogalmazott, hogy egy növekvő, drága, túlburjánzó állam képe rajzolódik ki az előterjesztésből, és továbbra sem látszik, hogy a kormány rendelkezne gazdaságpolitikai koncepcióval.
A politikus felhívta a figyelmet, hogy tíz éve nem volt olyan adóemelés, mint amilyen jövőre várható.
A Pénzügyminisztérium számait idézve elmondta: jövőre 1346 milliárd helyett 1507 milliárd forint személyi jövedelemadót vonnak el, 439 milliárd forint helyett 465 milliárd forint társasági adót, 33 milliárd helyett 55 milliárd forint evát, és 1670 helyett 1893 milliárd forint általános forgalmi adót kell befizetni.
Varga Mihály szerint a költségvetés a három „e”, az „elvesz, elad, eladósít” jegyében fogant.
Mint mondta, az államháztartás bevétele 14 százalékkal, a kiadások mértéke viszont csak 12 százalékkal emelkedik. Rámutatott, hogy a jövedelemcentralizáció mértéke 43 helyett 44,4 százalékra nő.
„Azaz többet von el mindannyiunktól az állam, mint korábban” – fűzte hozzá.
A volt pénzügyminiszter elmondta, hogy az újraelosztás mértéke 47,5 százalékról 48,2 százalékra bővül.
Varga Mihály szólt arról, hogy a költségvetési törvényjavaslat az állami vagyon további privatizálásának szükségességét is megfogalmazza. A politikus szerint az előterjesztés eladósítja az önkormányzatokat.
„A javaslat az országot is jelentős mértékben eladósítja” – szögezte le.
Kivonult az ellenzék az egészségügyi bizottság üléséről
Csáky András, a bizottság MDF-es alelnöke sajnálatosnak nevezte, hogy az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény alkotásának folyamata hektikus, s hogy a kapcsolódó módosító javaslatoknak csak egy részét kapták meg; kifogásolta azt is, hogy az alapvető módosító javaslatok csak most készülnek a minisztériumban. Emlékeztetett: az előző bizottsági ülésen a képviselők megállapodtak abban, hogy a Magyar Orvosi Kamara javaslatait a testület elnöke beszerzi és azokat bizottsági módosító javaslatként nyújtják be a parlament elé.
Az MDF-es honatya elmondta: kérték a bizottságot, hogy egy héttel halasszák el a módosító javaslatok tárgyalását, ám ezt a kormánypárti képviselők leszavazták, annak ellenére, hogy a minisztérium módosító javaslatai sem érkeztek meg a bizottsághoz.
Schvarcz Tibor, a bizottság szocialista elnöke felajánlotta az ellenzéknek, hogy módosítsák a napirendet, és utolsó pontként tárgyalják az egészségügyi dolgozók jogállását érintő módosító javaslatokat, illetve felvetette egy hétfői rendkívüli bizottsági ülés összehívását is.
„Összehangolt támadás” indult az egészségügy ellen
„Összehangolt támadás” indult az egészségügy ellen, a kormányzat a szolgáltatás hitelét próbálja lejáratni, ami beláthatatlan károkat okoz – jelentette ki Csáky András. „Nem voltunk hajlandók asszisztálni ehhez az arrogáns törvénykezéshez, ami a bizottságban folyik” – indokolta a parlament egészségügyi bizottságának MDF-es alelnöke az ellenzék kivonulását a testület délelőtti üléséről a Gógl Árpáddal (Fidesz) közösen tartott sajtótájékoztatón.
Az ellenzéki képviselők azért hagyták el az üléstermet az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló javaslat vitája során, mert a kormánytöbbség elutasította azt az ügyrendi javaslatukat, hogy a Magyar Orvosi Kamara módosító indítványairól is tárgyaljanak.
Gógl Árpád volt szakminiszter a jövő évi költségvetés egészségügyre vonatkozó fejezetére utalva azt mondta, „egy ilyen kaotikus helyzetben” világos, miért mondott le Csehák Judit, az viszont nem magyarázható, hogy „ilyen szintű arroganciával még a szabályozás békéjét sem szeretnék megteremteni”.
A Fidesz szerint a Magyar Orvosi Kamara véleményét is figyelembe véve kell elfogadható törvényt megalkotni. Hozzátette: ezzel szemben szerinte egy kormánypárti módosító javaslat még a szakmai kollégiumoktól is megfosztaná a kamarákat.
Újságírói kérdésre válaszolva mindkét politikus úgy vélekedett, hogy „klasszikus sztrájknak” nem lehetnek és nem is lesznek résztvevői az orvosok.
Gógl Árpád hangsúlyozta: ahol eddig a világban volt orvossztrájk, ott a betegellátás nem sérült. Hozzátette azonban: „jaj annak a kormányzatnak, amely ellen fellázad az egészségügy”.
Csáky András kijelentette: bízik abban, hogy „nem fajulnak eddig a dolgok”.
Kommunikációs átalakulás a Fideszben
Csépe Krisztina volt oktatási minisztériumi sajtófőnök lesz a Fidesz sajtófőnöke, Sunyovszky Szilvia színművésznő pedig elnöki tanácsosként tevékenykedik a jövőben – jelentette be Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke szerdán Budapesten újságíróknak.
Elmondta, hogy „a szövetségépítés részeként” különválik a Fidesz-frakció és a párt sajtója. A frakció sajtóügyeit továbbra is Hammerstein Judit irányítja. Orbán Viktor közölte, hogy a Fidesz-sajtó a parlamenten kívüli nyilvánossággal foglalkozik, az ahhoz kötődő programokat tartja kézben, míg a frakció sajtómunkatársai a képviselőcsoport napi politikai kommunikációját készítik elő.
A Fidesz elnöke szerint eddig „túl eseményközpontú” volt a párt és a sajtó kapcsolata, az leginkább „a napi néhány mondatos gyors nyilatkozatokra” korlátozódott. Mint mondta, a sajtóval való „együttélés” új formáját szeretnék elindítani. „Rohanás nélkül szeretnénk együtt élni önökkel, új munkamegosztásban állunk az önök rendelkezésére” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a frakció önállóságát, autonómiáját meg kívánják őrizni. Elhangzott, hogy Sunyovszky Szilvia a civil kapcsolatok ápolásáért lesz tanácsosként felelős Orbán Viktor mellett.
Sunyovszky Szilvia kérdésre válaszolva elmondta, hogy fellépéseket a következő időszakban nem vállal, mert „nem szeret több lábon állni”. Színészi pályájához kapcsolódó feladatai közül csupán egyet tart meg, felolvasásaival továbbra is hozzájárul a Vakok Intézete hangos könyvtárának bővítéséhez.
Schmitt Pál: lappangó kampány folyik
Mostantól sok mindent európai szemüvegen keresztül kell néznünk, hiszen ez a költségvetés már nagyobb részt egy Európai Uniós ország költségvetése lesz, a Fidesz pedig azt szeretné, hogy minél kevesebb vesztese legyen a csatlakozásnak – jelentette ki Schmitt Pál, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke.
Az Európai Parlamentben – annak ellenére, hogy a Fidesz az Európai Néppárt, a magyar szocialisták pedig az Európai Szocialista Párt frakciójában foglalnak majd helyet -, igenis lehet magyar nemzeti érdeket képviselni, hiszen egy pillanatra sem felejthetjük el, hogy magyar parlamenti képviselők vagyunk – mondta Schmitt Pál, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke a ma, a Magyar Televízió Napkelte című műsorában. Mint kifejtette: különféle konfliktusok előfordulhatnak ugyan a szavazások körül, ám szerinte a tervezett delegáltak fele – vagyis akik a néppártba tagozódnak -, biztosan a magyar érdekeket fogják majd képviselni.
Kitért arra, hogy nehezebb lesz viszont zöldágra vergődni abban a kérdésben, ami azt vitatja, hogy az európai parlamenti képviselő és a magyar parlamenti képviselő többségében azonos személy legyen. – Én személyesen ezt kizártnak tartom, ugyanis ez rendkívül fizikai és szellemi teljesítmény lenne: három-négy napot kell majd külföldön lenni hetente, és hármat itthon, plusz a parlamenti képviselőnek elvileg a saját körzetét is el kellene látnia, ez pedig összeegyeztethetetlen lenne – vélekedett. Hozzátette: ez főleg az MSZP-nek jelent majd problémát, hiszen a pártnak egy viszonylag szűk többsége van az SZDSZ-el szemben, tehát nem engedhetik meg a képviselők maguknak, hogy egyszerre mindenütt ott legyenek, főként nem, hogy külföldön, és itthon kimaradjanak egy szavazásból. Mint mondta: a Fidesz lehet ugyan „engedékeny” néhány esetben, hiszen nem arra koncentrál, hogy nehezítse az ellenfél dolgát.
Kijelentette: szerinte az európai parlamenti képviselő jelölést és a listavezető személyét nem szabad belpolitikai céloknak alárendelni. – Nem tartom helyesnek, hogy a választó a listán kinéz magának egy számára szimpatikus személyt és rá is szavaz, majd később kiderül, hogy az illető nem kíván részt venni az Európai Parlament munkájában – hangsúlyozta. Ez szerinte a választók bizonyos félrevezetése, ami később – például a 2006-os választásokon – visszaköszönhet.
Utcán tüntet az orvosi kamara és az EDDSZ
Utcai demonstrációt tart a Magyar Orvosi Kamara és az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) október 9-én. Erről döntött a kamara elnöksége szerdán.
Az egészségügyi minisztérium épülete előtt transzparensekkel és beszédekkel tiltakoznak az ellen, hogy nincs érdemi tárgyalás a kamara és a kormányzat között – mondta a kamara elnöke. Hozzátette: szórólapokon keresztül tájékoztatják majd a lakosságot arról, milyen állapotban van az egészségügy és hangsúlyozzák, hogy követeléseik a betegek érdekeit szolgálják.
Éger István emlékeztetett: a tárca elzárkózott az ágazati kollektív szerződés megkötésétől. A jövő évi költségvetés előirányzata szerint nincs mód a bérek felzárkóztatására, az orvosok és az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvénytervezet módosításaiból pedig kihagyják őket – fűzte hozzá. A kamara mindig tárgyalni akart, ezt levelekkel tudják bizonyítani – hangsúlyozta az elnök.
Megérkezett Budapestre George Herbert Walker az USA új nagykövete
George Herbert Walker, az Egyesült Államok új magyarországi nagykövete szerdán megérkezett Budapestre – tudta meg az MTI az amerikai misszió munkatársától. George Herbert Walker kedden tette le Washingtonban nagyköveti esküjét, és várhatóan a jövő héten adja át megbízólevelét Mádl Ferenc köztársasági elnöknek.
A 72 éves új budapesti nagykövetet rokoni szálak fűzik George W. Bush amerikai elnök családjához: Walker apja a volt elnök, idősebb George Bush édesanyjának a testvére volt.
A nagykövet beruházási bankárként és üzletemberként lett ismert szülővárosában, St. Louisban. 1972-ben lépett politikusi pályára: előbb Richard Nixon akkori elnök újraválasztási kampányát segítette, majd 1980-ban az idősebb George Bush elnöki kampányában vállalt szerepet.
1992-ben Missouri államban maga is harcba indult kongresszusi képviselői mandátumért, kampányát a jelenlegi elnök, George W. Bush is támogatta, de Walker alulmaradt riválisával szemben.
A Fehér Házban júliusban jelentették be jelölését a budapesti nagyköveti posztra, kinevezését a Szenátus is támogatta. Elődje, Nancy Goodman Brinker két évet töltött Magyarországon, ahonnan június végén tért haza.
Fidesz: tovább folyik a titkolózás Paks ügyében
„A vizsgálóbizottság mai ülésén tovább folyt az érthetetlen titkolózás és a mellébeszélés Paks ügyében. Az atomerőmű vezetői továbbra is semmibe veszik az Alkotmány 21. paragrafus 3. bekezdésében foglalt adatszolgáltatási kötelezettségüket, s ezért az eredményességet egy cseppet sem segítő mai összejövetel leginkább egy kávéházi randevú benyomását keltette.
Mindez rendkívül méltatlan a Magyar Köztársaság Országgyűléséhez, egyben pedig rávilágít arra, hogy Európa második legsúlyosabb üzemzavara kapcsán hogyan rendítette meg a titkolózás, a félretájékoztatás a nukleáris biztonságba vetett közbizalmat a Kárpát-medencében. A mai bizottsági ülés egy dologra alkalmas volt: lelepleződött az a hozzáállás és mentalitás, amely vélhetőleg szerepet játszhatott a súlyos üzemzavar kialakulásában, a bekövetkező több tízmilliárd forintos kárban és a rendkívüli energia-áremelésben.
Hiszen Kocsis István vezérigazgató maga nyilatkozta azt a mai nap során, hogy az üzemzavarhoz vezető tisztítási eljárásnak nem volt alternatívája. Pedig egy nukleáris üzem vezetőjeként tudnia kellene, hogy egy nukleáris üzemzavarnak csakis alternatívája létezik. Kérjük a szocialistákat, hogy – kapcsolatrendszerüket igénybe véve – segítsenek véget vetni a titkolózásnak Pakson.
A vizsgálóbizottság általuk korlátok közé szorított 60 napos működési idejéből több mint két hét már így is eltelt, ennek ellenére azonban még egy lépést sem sikerült tennünk a nukleáris biztonság helyreállítása és az emberek aggodalmának csökkentése érdekében.”
A közleményt Koltai Tamás országgyűlési képviselő, a paksi vizsgálóbizottság elnöke írta alá.
MVSZ: népszavazás a kettős állampolgárság ügyében
Ha jövőt akarunk nemzetünknek, legelőször meg kell teremteni annak egységét – jelentette ki Patrubány Miklós szerdán Szegeden.
„Magyarország népe, ha arra kerül a sor, tudja, mit jelent kezet nyújtani az elszakított magyar testvéreinknek” – hangsúlyozta a Magyarok Világszövetségének elnöke az MVSZ által a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett népszavazás kampányának nyitó rendezvényén.Patrubány Miklós meggyőződése szerint az ország választópolgárainak 80 százaléka igent fog mondani arra, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak a külföldön élő magyarok.
Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke, az 1956-os Nagy Budapesti Munkástanács elnöke kiemelte, hogy a 13 millió magyart, akiknek „megkérdezés nélkül egyik napról a másikra elrabolták a magyarságát, vissza akarjuk szerezni” az ország javára.
Balog Barna kampányfőnök bejelentette, hogy az Újra együtt! Magyar állampolgárságot minden magyarnak címmel kezdeményezett népszavazás Szegedről indított kampánya október 23-ig tart, azon a napon a déli harangszóval egy időben az ország minden településén megkezdődik az aláírásgyűjtés.
Az MVSZ közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a népszavazás sikerét szolgáló társulási megállapodás hétfői aláírásán, a Magyarok Házában több társult civil szervezet élesen bírálta az MDF elnökét „pártjának százezreket megtévesztő aláírásgyűjtése és következetlen politizálása miatt”. Az emberek sokasága ellenzi a népszavazási kezdeményezés aláírását, mondván, hogy már aláírták a „Dávid Ibolyáék” kezdeményezését a kettős állampolgárságról. Miután senki nem világosította fel őket, hogy az MDF aláírásgyűjtésének nincs semmilyen közjogi hatálya, a zavar nagyfokú – áll a közleményben.
gengszter
Frank Lucas az Amerikai Gengszter, a Kék Mágia heroin királya
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!