Romológiai kurzus a szegedi egyetemen

Az Európai Unió anyagi támogatásával októbertől romológiai képzés indult a Szegedi Tudományegyetem böcsészettudományi karán. Az egy éves kurzuson azok a főleg vezető beosztású államigazgatási, rendőr és gyámügyi szakemberek vesznek részt, akik munkakörükben a cigányság hétköznapi gondjaival foglalkoznak.

A sajátos kurzus programvezetője Jóni Gábor egyetemi oktató az MNO-nak nyilatkozva elmondta, mivel Közép Kelet-Európában a legtöbb roma – felmérések szerint számuk meghaladja a nyolcszázezret – Magyarországon él, ezért társadalmi beilleszkedésükre az Unió összes tagállama ránk figyel. Annál is inkább fontos kérdés ez, mert a tíz újabb ország jövő májusi belépésével a cigányság száma eléri a tizenkét milliót az uniós közösségben. A tizenkét milliós uniós roma polgár – az eddigi spanyol és francia tapasztalatok szerint – felemelkedésének legfőbb záloga az oktatás.

A magyar cigányság történelmi gyökerei a XIII. századig nyúlnak vissza és azóta nem került le a napirendről ez a sorskérdés, de látványosabb eredményt nem hoztak az erőfeszítések. Napjainkban leginkább az tekinthető sikernek, hogy az európai régióban csak Pécsett működik roma középiskola, illetve a cigány érdekképviseleti formákat, önkormányzatokat először Magyarországon hozták létre. Még egy történelmi visszapillantás: Mária Terézia uralkodása alatt kezdték el a cigányösszeírást annak érdekében, hogy képzésüket valamilyen formában elindítsák.

Jelenleg száz cigány gyermekből csak egy érettségizik és a felsőoktatásban csak maroknyi csoport vesz részt. Különösen nehéz a lányokat rávenni a továbbtanulásra, mert a korai gyermekáldás miatt nagy számmal maradnak ki az oktatásból, képzésből. Bebizonyosodott, hogy a cigányság felzárkóztatását a hagyományos európai értékrend alapján nehéz felgyorsítani. Ezért a szegedi egyetemen a most indított képzés keretében arra is felkészítik a cigányság kultúrájának kutatói a roma népcsoport problémáival foglalkozó ügyintézőket, miképp keressék azokat a módszereket, amellyekkel megszerettethetik az önképzést.

Az egyéves bölcsészeti postgraduális tanulmányok keretében különösen nagy figyelmet szentelnek a romákkal szembeni előítéletek felszámolásának. Ez is egyik fontos akadálya a cigányság beilleszkedésének. Megdöbbentő eredményeket hozott az a felmérés, amit a magyarországi rendőrök körében végeztek. A megkérdezetteknek több mint fele úgy nyilatkozott, hogy a roma identitás kulcsa a bűnözés. Kétharmaduk pedig úgy vélekedett, a romákra jellemző a vérfertőzés, ami természetesen nem felel meg a valóságnak.

Jóni Gábor hangsúlyozta, a speciális kollégiummal legalább azt szeretnék elérni, hogy a kurzus hallgatói munkaterületükön is harcoljanak a téveszmék ellen. Egyelőre a képzés csak egy éves. Sikerének záloga, hogy más hazai egyetemen is bevezetik a romológiai tanulmányokat, illetve az uniós kelet közép – európai tagállamokban is általánossá válik ez a kurzus.