Brüsszeli félelmek a bővítéstől

A bécsi Die Presse mai számában jelent meg Wolfgang Böhm: Magas rangú hivatalnokok óvnak a bővítéstől című írása. A cikk alapjául a düsseldorfi Identity Foundation által, a brüsszeli bővítési főigazgatóság munkatársainak feltett anonim kérdésekre adott válaszok szolgáltak. A névtelenséggel úgy tűnik, együtt járt az őszinteség is, hiszen a megkérdezettek 65 százaléka vélte úgy, hogy az európai intézmények nem készültek fel a tagjelöltek fogadására. S a válaszadók fele tartott a leendő tagok hiányos közigazgatási kompetenciájától.

Az intézet által lefolytatott mélyinterjúk során a bővítéssel kapcsolatos pozitív várakozások mellett a megkérdezett hivatalnokok hangot adtak aggodalmaiknak is. Volt, aki úgy vélte, hogy a tíz új állam felvételével az unió túlterhelheti magát. Az egyik hivatalnok úgy fogalmazott, szelektívebb bővítésre lett volna szükség, nem tíz állam egyszerre történő felvételére.

Másikuk azt kérdezte: lesz-e az uniónak elegendő pénze ezen országok eredményes felépítéséhez, miként ez Spanyolország, Portugália, Írország és Görögország esetében történt. Az előző bővítések igen sikeresek voltak, de sok pénzbe kerültek.

A főigazgatóság munkatársainak alig 15 százaléka gondolja, hogy a bővítés komolyabb zökkenők nélkül valósulhat meg. Míg a többség kisebb-nagyobb fenntartásainak adott hangot, a kritikák a tagjelölteknél meglévő korrupciótól a határőrizettel kapcsolatos fenntartásokig terjednek. Az anonim interjúban volt, aki úgy vélekedett, amíg Ausztria vagy Finnország esetében nem kellett elmagyarázni, hogy mit jelent a parlamenti, alkotmányos, haladó demokrácia, addig „most tíz új tagállam jön, amelyeknek hiányzik az európai integrációs kultúrájuk”.

Még nagyobb fenntartásokat mértek a brüsszeli hivatalnokok körében Törökország EU-tagságával szemben. Míg alig 12 százalék támogatja Ankara felvételét, addig 58 százaléka inkább ellenzi vagy abszolút elveti a gondolatot. Míg a megkérdezettek – anglofilként kategorizált – negyede tartja elképzelhetőnek az unió további bővítését, például a Földközi-tenger országainak felvételét, addig a válaszadók harmadát kitevő úgynevezett frankofon csoport egy szorosabb, korlátozott számú taggal rendelkező unió híve.

Volt, aki a bővítést egy bőséges étkezéshez hasonlította, amit egy nyugalmas szieszta kell, hogy kövessen. Volt, aki úgy fogalmazott, ez egy hatalmas kísérlet, s ha rosszul sül el, abból katasztrófa lesz.