Jack Straw brit külügyminiszter szerint a kérdést az unió felveti a Colin Powell-lel tartandó találkozón. Straw hozzátette, hogy Tony Blair brit kormányfő ugyancsak így tesz Bush amerikai elnök nagy-britanniai látogatásán. Az unió decemberben mintegy 2 milliárd dollárnyi amerikai árut érintő szankciócsomaggal készül visszavágni, ha az acélvámokat – amelyeket a Bush-kormányzat tavaly márciusban vezetett be – nem vonják vissza, miután a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) is elmarasztalta az Egyesült Államokat ebben az ügyben.
Ezt a döntést decemberben valószínűleg megerősíti a WTO, és az EU korábban úgy nyilatkozott, hogy szankcióit a WTO végső decemberi döntése után öt nappal lépteti életbe, ha addig Washington nem vonja vissza a vámrendeletet. A transzatlanti kereskedelmi vita idén tavasszal elmérgesedett, amikor az EU azzal fenyegetőzött, hogy fokozatos szankciókat vezet be amerikai árukra – további 4 milliárd dolláros határig – az amerikai exportőrök adókedvezményei miatt is. Ebben a vitában a WTO ugyancsak az EU-nak adott igazat. A Kereskedelmi Világszervezet augusztusban az amerikai acélvámok körül kialakult vitában az európai acélgyártók javára döntött az Egyesült Államokkal szemben: a WTO genfi bejelentése szerint a bevezetett amerikai vámok nem összeegyeztethetők azokkal a szabályokkal, amelyekre az egyes tagországok hivatkozhatnak hazai iparágaik védelmében.
Az EU üdvözölte a WTO-döntést, amely főleg a svéd, a francia, az olasz, a brit és a német acélgyártókat érinti. Az amerikai elnök, a hazai acélgyártók nyomására tavaly március elején jelentette be a 30 százalékig terjedő acélvámokat. Az új vámok minden amerikai acélimportra vonatkoznak, kivéve olyan szoros partnerektől, mint Kanada, Mexikó, Izrael és Jordánia – Brazília könnyítést kap -, és nem vonatkoznak azokra a fejlődő és reformországokra sem, amelyek részaránya az amerikai acélimportban nem éri el a 3 százalékot. Ez utóbbiak közé tartozik egyebek között Bulgária, Horvátország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Törökország és Magyarország. Súlyosan érinti viszont a vám az EU-n kívül Oroszországot, Ukrajnát, Kazahsztánt és Fehéroroszországot.
Az acélvámok okozta nézeteltérések mellett az EU és az Egyesült Államok hagyományosan vitázik a mezőgazdasági ártámogatásokról, a génkezelt élelmiszerek kereskedelméről, az Európai Bizottság pedig idén február végére összeállította azoknak az amerikai termékeknek a végleges listáját, amelyekre az EU összesen négymilliárd dollár értékű büntetővámot vethet ki, válaszul az amerikai cégeknek nyújtott, és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által is jogtalannak minősített, adókedvezménynek álcázott exporttámogatásokra. Időközben Japán is ellenintézkedésekre készül az amerikai acélvámok miatt: bár a japán kereskedelmi miniszter a sajtónak nem volt hajlandó elárulni a lehetséges lépések mibenlétét, a Nihon Keidzai Simbun című japán pénzügyi lap szerint Japán évi mintegy 10 milliárd jen (91,85 millió dollár) értékű megtorló vámtételt fontolgat, amely öt területen – köztük a vegy- és energiaiparban – érintené hátrányosan az amerikai termékeket.
Keresztrejtvény
Napi sudoku
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!