Kovács: Tízből a negyedik nem a középmezőny

Lehet, hogy a Magyar Nemzet számára egy másik jelentést készítettek, én ezt nem láttam. A negyedik helyre soroltak minket, szerintem ez nem középmezőny – e szavakkal válaszolt Kovács László külügyminiszter az MNO kérdésére az Európai Bizottság brüsszeli országjelentését ismertető sajtótájékoztatóján. Az országjelentés által vizsgált országok száma pontosan tíz, azt pedig, hogy hazánk a középmezőnybe került, egy magyar gazdasági napilap online kiadása is megírta.

Az Európai Bizottság országjelentését ismertető rendkívüli kormányszóvivői sajtótájékoztatón, szerdán Kovács László külügyminiszter visszautasította az MNO kérdését, s azt, hogy Magyarország éllovasból a középmezőnybe csúszott vissza. A külügyminiszter felajánlotta, hogy a sajtótájékoztatót követően a Magyar Nemzet Online munkatársa bemutassa forrásait, melyek alapján – a külügyminiszter szerint – hibásan tájékozódott.

Nem éltünk ezzel a lehetőséggel. A sajtótájékoztató előtti órákban egyébként a Napi Gazdaság című, ismert gazdasági napilap internetes portálja, a napi.hu többek közt a következőket írja az uniós országjelentésről:

''Az idén monitoringjelentésnek nevezett brüsszeli dokumentum, amely a csatlakozó államok felkészülését és a tárgyalások során tett ígéreteinek teljesítését kéri számon, hazánkat a középmezőnybe helyezi.''

Később a cikkben ez olvasható:

’’A bizottsági jelentés összesítéséből az derül ki, hogy Magyarország a csatlakozó országok közt nagyjából a középmezőny felső részében helyezkedik el. A legjobban a szlovénok állnak a felkészüléssel, ők csak egy területen küzdenek súlyos zavarokkal.’’

Mind a Napi Gazdaság, mind az országjelentés szövegét mára már ismerő, s a súlyos elmarasztalásokat részletesen ismertető magyar politikai napilapok megjegyzik: Brüsszel kifogásolja a jelentős elmaradásokat, például az uniós felzárkóztatási alapok kezelésére szolgáló intézményrendszer kialakítását. Ennek hiánya lapelemzések szerint azzal a veszéllyel fenyeget, hogy Magyarország nem juthat hozzá az uniós költségvetési támogatásokhoz. Kovács László, mikor felvetettük neki e hiányosságokat, kijelentette: az elmúlt másfél év alatt ’’sokminden történt’’ ebben az ügyben. Kovács visszautasította, hogy a magyar gazdaságra vonatkozó következtetéseket kellene levonni a Magyarországot immár nem az élbolyban megemlítő jelentésből. Kijelentette: ha az ellenzék ’’tiszteletreméltó javaslatait’’ is beépítenék a költségvetésbe, az 1500 milliárd forinttal több forrást igényelne.

Kovács László a brüsszeli országjelentést ismertetve elmondta: a jelentés műfaja és célja különbözik az előző években kiadott jelentéstől, nem ad teljes körű képet, s a tennivalókra hívja fel a figyelmet. Kijelentette: a mintegy 60 oldalas dokumentum nem okozott meglepetéseket, egybeesik a magyar értékeléssel. A jelentés Kovács László szerint ’’összességében kedvező’’, magas fokú felkészültséget tükröz. A brüsszeli dokumentum – emelte ki Kovács – a múlt évihez képest kevesebb tennivalót sorol fel.

Az eddigi országjelentések által észrevételezett problémákra utalva Kovács jelezte: Magyarország lépett a bíróságok túlterheltségének megszüntetése érdekében a táblabíróságok felállításával, közbeszerzési eljárásokat írt ki az autópályákra, összhangba hozta a státustörvényt az európai normákkal.

Négy területen állapít meg az országjelentés – gazdasági szaklapok elemzői szerint is – ’’súlyos’’ lemaradásokat, s mind a négy mezőgazdasági területet érint. A jelentés az uniós támogatások kifizetésére szolgáló ügynökség felállítása, az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer létrehozása, a vidékfejlesztési intézkedések végrehajtására való felkészülés terén állapít meg lemaradásokat, s kifogásolja a közegészségügyi normák biztosításának hiányát. Kovács kijelentette: az agrártárca jelentős lemaradást örökölt, s az uniós jelentés szeptember 30-i lezárása óta jelentős lépéseket tett a kormány a vidékfejlesztés terén.

A kormány eltökélt: a belépésig ledolgoz minden hiányosságot, lemaradást – ígérte Kovács László.