Négy gól az edzőmérkőzésen, mind a négy öngól – kommentálta Németh Zsolt a brüsszeli jelentést – egy ilyen eredmény után nem túl meggyőző, ha a külügyminiszter azzal büszkélkedik, hogy nem kaptunk piros, csak sárga lapot.
Az országjelentés szerint Magyarország az alkalmazkodásban kiváló, az érdekérvényesítésben viszont gyenge. Az alkalmazkodást a szocialisták EU-érettségünk fokmérőjének tekintik, csakhogy a kormány félreérti, mi a feladata – fejtette ki a fideszes politikus. A csatlakozó országok szempontjából ugyanis az érdekérvényesítési képesség meghatározó – érzékeltette Németh a ’’szemléletbeli különbséget’’ egy újságírói kérdésre válaszolva a sajtótájékoztatón.
Németh értékelése merőben eltér a jelentés kormánypárti olvasatától. Míg Kovács László az országjelentést követő sajtótájékoztatóján élesen elutasította, hogy Magyarország lemaradt volna a csatlakozók élmezőnyéből, a Fidesz alelnöke elmondta: ’’Magyarország a 6-7. helyen tartózkodik a 10 csatlakozó ország közül, minden számítás szerint, Szlovákiával holtversenyben.’’
Németh a ’’négy öngólt’’, az Európai Bizottság jelentésében megfogalmazott, négy súlyos kritikát elemezve rámutatott: a mezőgazdaságban a kifizető hivatal létrehozásának hiánya tipikus érdekérvényesítési terület, s e probléma elő sem állt volna, ha a polgári kormányzat utolsó időszakában felállt SAPARD-hivatalt átalakítják. E zökkenőmentesnek ígérkező átszervezés helyett a kormány pártpolitikai tisztogatást hajtott végre a hivatalban. Hasonló hibákat követtek el az integrációs ellenőrzési rendszer kiépítésére tett kísérletnél, melyet lobbiérdekek akadályoztak.
A földtulajdont, állatállományt is magában foglaló nyilvántartás szoftverének elkészítése most csúszik, félő, hogy a nyár előtt nem készül el, ráadásul még egy bonyolult uniós kontrollfolyamatra is várni kell ezt követően. Mivel fennáll a veszélye, hogy az ellenőrző rendszer nem épül ki 2005 előtt, félő, hogy a magyar termelők nem tudják igénybe venni az uniós agrártámogatásokat – hívta fel a figyelmet Németh.
A magyar kormány brüsszeli öngóljai közé tartozik a vidékfejlesztési EU-támogatások igénybevételéhez elengedhetetlen szerkezeti változtatás elmaradása, s az állategészségügyi előírásokhoz való alkalmazkodási képtelenség.
Németh kiemelte az uniós jelentés makrogazdasági megállapításait, miszerint Magyarország leért az egyensúlyi pályáról, a gazdaság stagnáló pályára került. Súlyos költségvetési hiány, elszabadult infláció: – olyan kritikák ezek, melyeket az elmúlt években nem kapott még magyar kormányzat Brüsszeltől – fogalmazott Németh.
A Fidesz Magyar Polgári Szövetség külügyi kabinetvezetője kitért arra a kínos fiaskóra is, ami az országjelentést kísérte. A jelentésből ugyanis az utolsó pillanatban kimaradtak azok a kritikai megállapítások, melyeket a portugál jelentéstevő a független intézményeket veszélyeztető lépések és a bankbotrány miatt fogalmazott meg. A portugál EU-politikus feltette Günter Verheugen EU-biztosnak a kérdést, miért maradt ki ez a szövegrész, és Verheugen magyarázkodásra kényszerült – ismertette Németh a jelentés különös sorsát, hozzátéve: mindez nem jelenti azt, hogy Brüsszel előtt sikerült a szőnyeg alá söpörni a független magyar intézményrendszer elleni kormányzati támadásokat. Németh aláhúzta: várható, hogy a PSZÁF-elnök eltávolítását célzó törvényjavaslat elfogadása olaj lesz a tűzre. Nem kerülik el az Európai Bizottság figyelmét a közigazgatásban végrehajtott tisztogatások sem – jelezte Németh.
Kérdésekre válaszolva Németh freudi elszólásnak minősítette, hogy Kovács László külügyminiszter sárga és piros lapokról, kártyákról beszél a dokumentum szövegében szereplő ’’lámpák’’ helyett. Emlékeztetett: az EU jelenlegi országvéleményeiben leginkább elmarasztalt Lengyelországnak a tíz ország felvételéről döntő koppenhágai kormányközi konferencián nem ’’gesztusok’’ kellettek, mint Magyarországnak, hanem 1 milliárd euró, amit Varsó meg is kapott.
origo.hu
Az EP-ülésen dühöngött Magyar Péter
