A visegrádi együttműködést tovább kell folytatni – jelentette ki, mintegy summázva a négy államfő közös véleményét Kwasniewski. Míg a lengyel államfő az integrációs folyamatok: a NATO- és EU-csatlakozás felgyorsítását méltatta az eddigi eredmények közül, Klaus és Mádl az együttműködés konzultatív és kommunikációs előnyeit emelte ki.
A házigazda szerepét betöltő Mádl rávilágított az együttműködés jövőjében rejlő lehetőségekre is, összegezve a tárgyaláson elhangzottakat.
A 2 400 ezer eurós alaptőkével működő, a közép-európai tradíciók és értékek fenntartásán munkálkodó Visegrádi Alap épp úgy további súlypontjait jelentheti a V4-ek kapcsolatainak, mint Schengen, mely rá is kényszerít az együttműködsére – fogalmazott a magyar államfő, hozzáfűzve: az energetika, az infrastrukturális fejlesztések területén épp úgy hatékonyabb együttműködésre van szükség, mint a kultúra mesgyéin.
A magyar köztársasági elnök figyelmeztetett: ez utóbbi területen a rendszerváltást követően mintha elhanyagolták volna az együttműködést ezek az országok.
A visegrádi országok államelnökei egyetértettek: már a schengeni zónába való belépés előtt szorgalmazni kell, hogy a regionális együttműködésben részt vevő országok polgárai szabadabban mozoghassanak az országhatárokon való átlépéskor.
Azt követően, hogy egy újságíró fölvetette a benesi dekrétumok problémáját, Václav Klaus leszögezte: Csehország bilaterális szinten tárgyalt Németországgal erről a kérdésről, ám a kitelepítések ügye még akkor sem volt téma a visegrádi négyek találkozóin, amikor kétoldalú egyezményt írt alá a 90-es évek közepén német kollegájával, Helmuth Khollal. ’’Nem hiszek abban, hogy e kérdésben újat hozna az európai dialógus, hiszen 99 százalékban megvitattuk ezt a témát, ismerjük a válaszokat’’ – fejtette ki Klaus, kijelentve: Csehország nem kívánja átértékelni a II. világháború következményeit.
Mádl Ferenc a sajtótájékoztatón kérdésekre válaszolva elmondta: említést tett ugyan Magyarország és több állam együttes felvetéséről, miszerint az unió alkotmányos szerződésének szövegében szerepeltetni kellene, pusztán értékként megemlítve, a nemzeti kisebbségek jogait azért, hogy egy ilyen fontos okmányból ez ne maradjon ki, ám hozzátette, hogy ez a kérdés nem képezte a visegrádiak megbeszélésének tárgyát.
Mind a négy államelnök hangsúlyozta, hogy a visegrádi együttműködésnek sokkal inkább a gyakorlatias, a régióban együtt élő népek közeledését szorgalmazó dimenzióit szeretnék erősíteni. Václav Klaus rámutatott: a legfontosabb, hogy a négy állam polgárai találkozzanak egymással, ez lényegesebb, mint az államfők találkái. Szorgalmazták, hogy – mint ezt Mádl Ferenc megfogalmazta – a 25 tagú EU támogatást nyújtson a délkeleti határain fekvő tagjelölteknek integrációs felkészülésükben. A válaszokból érzékelhető volt, hogy Lengyelországot és Szlovákiát is érinti ez a kérdés: Schuster például kijelentette, hogy Ukrajnát ''nem szabad eltaszítani magunktól''.
origo.hu
Tűz ütött ki egy budapesti munkásszállón, több mint 200 embert menekítettek ki – videó
