2004. január 18.

"Naptár": 2004. január 18 Beatrix, Özséb, Pál, PIROSKA névnapja Az év 18. napja, a hátralévő napok száma 348. Január 18. "Negyvenes nap", ami azt jelenti, hogy ennek a napnak az időjárása egyezni fog az egy vagy két holdváltozásra bekövetkező időszak hőmérsékletével, csapadékmennyiségével. Mottó: "a vallások közt mindig azok a legádázabb ellenfelei egymásnak, amelyek a legközelebb állnak egymáshoz" - írja Perzsa Levelek című művében Charles-Louis Montesquieu francia filozófus, aki 315 éve, 1689-ben ezen a napon született.

ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT ÜNNEPE
A domonkos-rendi apáca, IV. Béla király leánya 1242-1271 között élt. 1241 áprilisában, amikor a betörő tatárok a Sajó melletti Muhi-pusztán szétverték IV. Béla seregét, a királyi pár fogadalmat tett, hogy ha a pogány ellenségtől megszabadulnak, születendő gyermeküket örökös szolgálatra Istennek ajánlják. A tatárok kivonulása után hazatérő, „második honalapító” király megtartotta fogadalmát: Margit hároméves korában előbb a veszprémi, majd 1252-ben az új, a Nyulak-szigetén épített, domonkos rendi apácák kolostorába került. Itt élt, a legszegényebbekkel tudatos közösséget vállalva, egészen haláláig. 1641-ben boldoggá, majd 1944-ben szentté avatták.

JANUÁR 18-ÁN TÖRTÉNT

MÁSODIK NÉMET CSÁSZÁRSÁG: 1871
Az 1870. július 19-én francia hadüzenettel kezdődött francia-porosz háborúban szeptember 2-án Sedannál a porosz csapatok döntő győzelmet arattak. Bismarck német kancellár a győzelem nyomán kialakult nemzeti felbuzdulást a (második) német császárság megalapítására használta ki: 1871. január 18-án Versailles-ben I. Vilmost német császárrá kiáltották ki.

A LENINGRÁDI BLOKÁD ÁTTÖRÉSE, 1943
Másfél évi német ostromgyűrű után a szovjet csapatok áttörték a Leningrád körüli blokádot. (Leningrádot 1991 óta ismét Szentpétervárnak hívják.)

FELROBBANTOTTÁK AZ ERZSÉBET HIDAT, 1945, Budapest
A visszavonuló német csapatok műszaki alakulatai felrobbantották az Erzsébet hidat, a Lánchidat és a Margit híd még álló budai részét. Ugyanezen a napon a szovjet Vörös Hadsereg felszabadította a német megszállás alól a főváros keleti részét, Pestet.

ŐRIZETBE VESZIK TODOR ZSIVKOVOT, 1990
Todor Zsivkovot, volt legfelső bolgár állam- és pártvezetőt házi őrizetbe vették nemzetiségi ellenségeskedés és gyűlölet szítása, valamint különösen nagy értékű társadalmi tulajdon jogi alap nélküli elsajátítása, a szolgálati helyzetével való súlyos visszaélés miatt.

JANUÁR 18-ÁN SZÜLETETT

MONTESQUIEU, Charles-Louis de Secondat
SZÜLETETT: 1689. 01. 18., La Brede (315 éve)
MEGHALT: 1755. 02. 10., Párizs
Francia deista filozófus és író, a francia felvilágosodás első képviselője. Törvényszéki elnök volt, de munkája mellett különböző tanulmányokat folytatott. Első könyvét 1721-ben adta ki Perzsa levelek címmel, melyben elsőként tett kísérletet a „szociológiai látásmód” megvalósítására a francia irodalomban. Fő műve A törvények szelleme című munkája, amelyet két évtizedig írt. Filozófiájában azon elmélkedett, hogyan lehetne olyan társadalmat létrehozni, amely mindenki számára biztosítja a szabadságot, és nem korlátozza az állampolgárok jogait. Gyűlölte a zsarnokságot, azt szorgalmazta, hogy a hatalom ne váljék korlátlanná. Véleménye szerint a hatalmat meg kell osztani, hogy a különböző társadalmi erők féken tartsák egymást. Eszméi az amerikai alkotmány és a polgári demokráciák alkotmányainak alapjaivá váltak. Magyarországon főképpen a jakobinusokra hatott munkássága.

MILNE, Alan Alexander
SZÜLETETT: 1882. 01. 18., London
MEGHALT: 1956. 01. 31., Hartfield
Angol író, költő, drámaíró. Világhírt az 1924-ben kiadott gyermekverskötetével (When We Were Very Young – Amikor még nagyon picinyek voltunk) szerzett. Roppant népszerűségét azonban a minden korosztály számára üdítő olvasmányt jelentő – 1926-ban kiadott – Winnie-the Pooh (Magyarországon Karinthy Frigyes fordításában Micimackó) című könyvének köszönhette.

JANUÁR 18-ÁN HALT MEG

SZEMERE BERTALAN
MEGHALT: 1869. 01. 18., Pest (135 éve)
SZÜLETETT: 1812. 08. 27., Vatta
Politikus. Középiskoláit és a jogakadémiát Sárospatakon végezte, a református kollégiumban. 1834-1836 között Borsod megye aljegyzője volt. 1840-ben a Tudós Társaság levelező tagjává választották. 1841-ben visszatért a közszolgálatba: először Borsod-megye egyik főszolgabírója, majd másod alispánja lett. Közben mind az 1843-44, mind pedig az 1847-48-as rendi országgyűlés megyei követe volt. Az 1843-44. évi országgyűlésen az ellenzék egyik vezetője lett. Az 1848 márciusi napokban nagy szerepet játszott az új törvények kidolgozásában, majd április 20-án az első felelős magyar kormány belügyminisztere lett. Amikor 1848 októberében a lemondott Batthyány-kormány helyét átmenetileg az Országos Honvédelmi Bizottmány váltotta fel, ő Kossuth megbízásából először az igazságügy-miniszteri teendőket látta el, majd Felső-Magyarország teljhatalmú kormánybiztosa lett. 1849. május 2-án Kossuth mint kormányzóelnök miniszterelnökké nevezte ki. A szabadságharc bukása után Törökországba menekült, de nem Kossuthot követte az emigrációba, hanem angol útlevéllel Konstantinápolyon keresztül Görögországba, majd Franciaországba ment. Az emigrációban szinte beteges gyűlölettel szembefordult Kossuth-tal, s lélekben teljesen elfordult az emigrációtól. 1865-ben amnesztiával – de már elborult elmével – tért haza és utolsó éveit elmegyógyintézetben élte le.

BLAHA LUJZA
MEGHALT: 1926. 01. 18., Budapest
SZÜLETETT: 1850. 09. 08., Rimaszombat
Színésznő, „a nemzet csalogánya”. A magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja, kiváló énekesnő volt. 1920-ban Életem naplója címmel jelentek meg visszaemlékezései.

KIPLING, Joseph Rudyard
MEGHALT: 1936. 01. 18., London
SZÜLETETT: 1865. 12. 30., Bombay
Nobel-díjas angol író, novellista és költő. Legmaradandóbb műve A dzsungel könyve, a gyermekirodalom klasszikus darabja. Az irodalmi Nobel-díjat 1907-ben kapta „nagyszerű megfigyelőkészségéért, erőt és méltóságot sugárzó alakjaiért”.

SINKOVITS IMRE
MEGHALT: 2001. 01. 18., Budapest
SZÜLETETT: 1928. 09. 21., Budapest
Kossuth-díjas színész, kiváló és érdemes művész, a Nemzet Színésze. Számos magyar és külföldi jelentős szerepben nyújtott emlékezetes alakítást. Filmjei közül legemlékezetesebb A tizedes meg a többiek. Az 1956-os forradalomban a Bem-szobornál elszavalta a Nemzeti dalt, s mint halála után Melocco Miklós emlékezett: ez akkor természetes volt, már akkor ő volt ''a'' Sinkovits. Szuggesztív játékával, jó szerepválasztásaival hozzájárult a magyar identitás megőrzéséhez egy olyan korban, amikor a hivatalos politika éppen ennek az ellenkezőjére törekedett. Nagy sikerrel szerepelt Sütő András darabjaiban is. Tagja volt a Halhatatlanok Társulatának. 2000-ben megkapta a Nemzet Színésze kitüntető címet. A Magyar Művészeti Akadémia 2000-ben választotta tagjai sorába.