Elismerés a magyar kultúra és tudomány jeles személyiségeinek

Ma adták át a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjait. Az elismerést az oktatás, a kultúra, a közművelődés és a tudomány területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségek kapják a magyar kultúra napja alkalmából.

MNO
2004. 01. 17. 12:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A mostani időkben, amikor a társadalomban, a közéletben a hangos szó, a kiabálás a jellemző, akkor különösen fontos a csendesen cselekvő emberekre való odafigyelés – fogalmazott Glatz Ferenc, az alapítvány csúcskuratóriumának elnöke ünnepi beszédében. – Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozással kegyetlen individuális és közösségi versenybe kapcsolódik be, s egészen más körülmények között kell egyéni életstratégiákat kidolgozni – mondta.

- A lokális társadalom kultúrmunkásain múlik, hogy milyen helyzetet fogunk betölteni, mert a versenyképesség legfontosabb eleme a kulturáltság, s az unió a kultúrpolitikát valójában a nemzeti, nemzetállami szint keretén belül hagyja – hangoztatta. – Az alapítvány elismerései népi kitüntetések, mert azok odaítélésébe soha nem szólt bele a politika – mondta Glatz Ferenc.

Az alapítvány kuratóriuma az idén alapítványi fődíjat adományozott Hámori József biológus, agykutató, akadémikus, egyetemi tanárnak a modern agykutatás terén elért nemzetközi rangú eredményeiért, tudomány- és egyetemszervezői, valamint kulturális munkásságáért.

Pázmány Péter felsőoktatási díjat adományozott Gyivicsán Anna kultúrakutató, egyetemi tanárnak a magyarországi szlovákok kultúrájának, néprajzának kutatása és oktatása terén végzett magas színvonalú munkájáért, Katus László történész, egyetemi tanárnak sokoldalú történettudományi kutató- és alkotó munkásságáért és közel két évtizedes egyetemi oktatói tevékenységéért, Méhes Károly orvos, gyermekgyógyász, akadémikus, egyetemi tanárnak a gyermekgyógyászat gyakorlása, oktatása és genetikai kutatása terén kifejtett eredményes munkásságáért.

Az alapítvány Deák Ferenc kutatási díját Beluszky Pál geográfus és történész a földrajz és történelem határterületeinek kutatásában, a településföldrajz alaptípusainak leírásában elért eredményeiért, Vida Gábor genetikus, akadémikus, egyetemi tanár a genetikai kutatásban és oktatásban elért eredményeiért, az ökológiai problémák megoldásához való hozzájárulásáért érdemelte ki.

Trefort Ágoston közoktatási díjat kapott Pusztai Ferenc nyelvész, egyetemi docens a mai magyar nyelv kutatásában végzett tudományos tevékenységéért és a személyes példával is ható, több évtizedes tanárképző munkájáért, valamint Varga-Somogyi Istvánné tanár, a kistérségi iskolák együttműködésében és a hátrányos helyzetű diákok tehetséggondozásában végzett áldozatos munkájáért, és Vörös László gyakorlógimnáziumi vezetőtanár több évtizedes kiváló szaktanári és tanárképzési tevékenységéért, magas színvonalú tankönyveiért.

Kodály Zoltán közművelődési díjat ítéltek Erdei Péter karnagy, egyetemi tanárnak Kodály Zoltán zenei nevelési elveinek hazai és nemzetközi sikeres megvalósításáért a szakoktatás és az előadó-művészet terén, Kohl Ágnes tanárnak a környezeti nevelés és a környezettudatos viselkedés kialakítása terén végzett oktató, oktatásszervező és tankönyvíró munkásságáért és Szászné Réger Judit hegedűművész tanárnak a tanuló ifjúság zenei nevelésében, különös tekintettel a roma gyerekek zenei tehetségének kibontakoztatásában vállalt áldozatos munkájáért.

Az alapítvány Kemény Zsigmond-díjat adományozott Bognár András geográfus, geomorfológus egyetemi tanárnak, az MTA külső tagjának kutatói, oktatói életművéért, Horvátország magyar lakta területeinek történeti, demográfiai és földrajzi feldolgozásáért.

Nemes Nagy Ágnes-esszédíjjal jutalmazta az alapítvány Angyalosi Gergely irodalomtörténész, kritikust esztétikai munkásságáért és a magyar esszéirodalom gyarapításában végzett oktató-szerkesztői tevékenységéért; valamint Dolinszky Miklós zenetudományi kutatót a magyar zeneesztétika legjobb hagyományait követő publikációiért, irodalmi igénnyel megformált esszéiért.

Az állami adminisztrációtól mentes, széles szakmai közvéleményre alapozott oktatás-, kultúrafinanszírozást meghonosító Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány 1990-ben 661 millió forinttal kezdte működését, majd az MTA, valamint a művelődési minisztérium 800 millió forintra emelte a szervezet tőkéjét. Ezt követően állami támogatásra nem került sor. Az alapítvány működését a tőke hozama biztosítja.

Az alapítvány 15 szakkuratóriumának pályázati felhívásaira évente két-háromezer pályázat érkezik. A pályamunkákat a szakkuratóriumok 90, az adott témakör kiváló szakértő tagja bírálja el.

A kuratórium elnöke Glatz Ferenc; tagjai: Honti Mária, Enyedi György, Horn Péter, Király Tibor, Kiss Gy. Csaba, Kosáry Domokos, Láng István, Stark Antal és Várszegi Asztrik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.