Idén hat ünnepnap esik munkanapra

Az idén a Munka törvénykönyvében is szereplő tíz munkaszüneti nap közül hat jut munkanapra, s négy heti pihenőnapra, tehát szombatra vagy vasárnapra.

Ez az arány évente eltérő, így például 2001-ben, illetve 2002-ben a tíz munkaszüneti nap közül valamennyi munkanapra jutott, így az általános munkarendben ezen felül még az 52 hétvége 104 heti pihenőnapján sem kellett dolgozni. A 2003-as évben nyolc munkaszüneti nap jutott munkanapra. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban az átlagbérszámításhoz szükséges az évenkénti munkanapok, fizetett munkanapok nyilvántartása. A szaktárcánál elmondták: 2001-ben, 2002-ben 251 munkanappal és 10 fizetett munkaszüneti nappal számoltak. A 2003-as adat: 253 munkanap és 8 fizetett munkaszüneti nap. A két szám összeg 261, ehhez kell hozzáadni az 52 hétvége 104 heti pihenőnapját, azaz szombatját, vasárnapját, így jön ki az év 365 napja. Az idei év szökőév. A szökőév nélkül 255 munkanappal valamint 6 fizetett munkaszüneti nappal számolhatnának, de a szökőnap miatt 256 munkanapot kell figyelembe venni.

A naptárban a vasárnapra eső február 29-nél szerepel a szökőnap elnevezés, így elvileg arra lehetne következtetni, hogy ez nem jelent egy plusz munkanapot. A szökőév szökőnapja viszont nem ebben a februári plusz egy napban nyilvánul meg, hanem abban, hogy egy nappal odébb viszi az év minden napját. Az idén december 31-e ha nem szökőév lenne, akkor csütörtökre esne, mivel 2003-ban szerdára esett. Idén viszont a szökőév, a szökőnap miatt plusz egy nappal tolódik odébb a naptár, és december 31-e péntekre esik, amely munkanap.

Az idén a tíz munkaszüneti nap közül május 1-je, október 23-a,
december 25-e és december 26-a esik szombatra, vagy vasárnapra. A négy plusz nap az országos összesített termelési értékben is kimutatható majd, illetve nő az energiafogyasztás. A munkaszüneti napokhoz képest hétköznapokon az országos villamosenergia-felhasználás 20 százalékos többletet mutat. A munkaadói érdekképviseletek többször is nyilvánosságra hozott számításai szerint a tíz munkaszüneti napon túli újabb fizetett ünnepnap törvénybe iktatása 15 milliárd forint bevétel nélküli kereseti- és járulék kiadást jelentene a vállalkozásoknak, a termeléskiesés piaci hatásain kívül.