Több állami szerv tett büntetőfeljelentést a Postabanknál keletkezett 153 milliárd forintos vagyonvesztés miatt még az 1998-as kormányváltást követően, a Horn-kormány idején bekövetkezett veszteségek felelőseinek felkutatása érdekében. A vizsgálat a gyanú szerint gazdasági társaság vezető tisztségviselője által elkövetett visszaélés miatt indult, a több mint öt éve tartó büntetőügyben a vádhatóság többször meghosszabbította a nyomozást. Az ügy tavaly júniusban vett fordulatot: ekkor a Fővárosi Főügyészség a bíróságra továbbította a vádiratot Princz Gábor egykori vezérigazgató és hat társa ellen.
A vádhatóság a Postabank egykori vezetőit összesen 36,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolta meg. A dokumentum szerint az ügyészség nem konkrét ügyleteket ró a volt vezetők terhére, hanem azt az 1995–1997 közötti döntéssorozatot, amelynek célja a „tulajdonosok és a bankfelügyelet megtévesztése volt”.
A nyomozás során kiderült, hogy a hét vádlott törvénysértő módon több mint két éven át szándékosan úgy alakította a pénzintézet üzletpolitikáját, hogy csődbe vitte a bankot. A Postabank vezetői – Princz Gábor, Varga Iván, Tarr József, Lovas Józsefné, Jávori Péter, Pusztai Viktor és Szabóné Bolváry Mariann – 1995 és 1997 között ténykedésük során megtévesztették a tulajdonost és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, és jól prosperáló bank látszatát keltették. Az ügyészség a pénzintézet két korábbi könyvvizsgálójával, valamint az igazgatóság és a felügyelőbizottság (fb) több tagjával szemben is nyomozást kezdeményezett, amelyet azonban bizonyítottság hiányában később megszüntetett. A Fővárosi Bíróság (FB) a fenti üggyel egyesítette azt a vádiratot, amelyben az ügyészség a Budai Hengermalom Kft.-nek a 90-es évek közepén folyósított, 2,6 milliárd forintos hitelügylettel kapcsolatban – szintén Princz Gábor ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt – emelt vádat.
Emlékezetes: a Budai Hengermalom a magánosítás után fele részben Máté László, az MSZP volt pénztárnoka tulajdonába került. Miután az üzlettársak között a viszony megromlott, Máté 300 millió forintért kívánta eladni 30 milliós névértékű üzletrészét. A vádirat szerint Princz Gábor és a tulajdonostárs közti telefonbeszélgetés után a bankelnök szóban utasította egyik helyettesét, hogy a Máté által szabott áron vásárolják meg a részvényeket.
A Postabank-ügyet az FB a hasonló terjedelmű ügyekben nagy gyakorlatot szerzett Diós Erzsébet bírónőre szignálta. A bírónő tárgyalja Szabadi Béla, a földművelésügyi tárca volt politikai államtitkára, valamint Sándor István, a „Papa” néven elhíresült egykori főnyomozó büntetőügyét is. Az FB sajtótitkára kérdésünkre közölte: Diós Erzsébet csak akkor tűzi ki a Postabank-ügy tárgyalását, ha a Szabadi és társai ellen folytatott büntetőper olyan szakaszába ér, amikor láthatóvá válik lezárásának időpontja. Köztudomású ugyanakkor, hogy a Postabank-ügy rendkívül bonyolult, összetett, így még a bíróság eljárása és a jogerős ítélet kihirdetése is hosszú évekbe telhet.
Swendt Pál
origo.hu
Több helyen is tüntettek Magyar Péter ellen a felháborodott nyugdíjasok
