Die Presse (diepresse.at)
Az osztrák lap Eastconomist rovatában Peter Bognar részletesen beszámol a frissen kinevezett pénzügyminiszter, Draskovics Tibor 185 milliárd forintos takarékossági csomagjáról. A megszorítások miatt több tárcánál a lemondások is felmerültek, a tudósító a földművelési és a honvédelmi minisztériumot konkrétan is megnevezi. Bognar a hibák okát abban látja, hogy a magyar gazdaság a ”költséges állam és annak újraelosztási mániája, a magas béremelkedések, a kiszámíthatatlan átváltási árfolyamok és a felesleges szubvenciók miatt szenved. S bízik Draskovicsban, az új pénzügyminiszterben.”
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A vezető német napilap idézi Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt, aki Schröder, Chirac és Blair szerdai berlini találkozója kapcsán megjegyezte, „Európának nincs szüksége direktóriumra és nem is tűri el.” Ezzel szemben Jean Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök – akit Romano Prodi lehetséges utódaként emlegetnek – hasznos kezdeményezésnek nevezte a találkozót.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német lap szintén a „hármak-klubjával” szembeni fenntartásokról ír, majd megjegyzi: A május elsején csatlakozó tíz állam, valamint a kisebb tagállamok attól tartanak, hogy az uniós komiszárok feladatkörének újraszabályozásakor meg kell elégedniük másodosztályú biztosi posztokkal.
Die Welt (welt.de)
A német konzervatív lapban is vezető belpolitikai hír, hogy a Manfred Stolpe közlekedési miniszter kedden felmondta a szövetségi kormány részéről a Daimler-Chrysler és a Telekom konzorciummal korábban, a német autópályákon haladó tehergépkocsik útvámjának elektronikus beszedésére kiírt szerződést. A még 2002-ben megkötött, s később betarthatalan határidőket tartalmazó szerződés miatt a szövetségi költségvetés mintegy 6,5 milliárd eurót veszített. Ennek ellenére Schröder kancellár nem lát okot arra, hogy miniszterétől megváljon.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A lap idézi az ismert német közvélemény-kutató cég, az Allensbach Intézet legfrissebb felmérését, miszerint a személycserék sem állították meg a Schröder kormány népszerűségvesztését. Az NSZK történetében példátlanul alacsony szintre, 24,2 százalékra csökkent az SPD támogatottsága. A volt NDK-ban elért 19,3 százaléknál még az egykori állampártból alakult PDS is magasabb választói támogatással rendelkezik. Ha most vasárnap lennének a választások, akkor a polgárok 47,8 százaléka a CDU/CSU-ra szavazna, 10,4 százalékuk a zöldekre, 8,5 százalékuk az FDP-re. 2002 óta először jutna be a PDS ismét a Bundestagba. A fenti eredmények katasztrofális rajtot jelentenek a szociáldemokratáknak egy olyan esztendőben, melyben az Európai Parlamenti voksolását beszámítva, összesen 14 önkormányzati és tartományi választást rendeznek.
Halálos karambol szenteste, teljesen útzár az érintett szakaszon















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!