Felháborodást okozott Tokodon a Foglalkoztatáspolitkai és Munkaügyi Minisztérium legutóbbi döntése, amely 864 millió forint vissza nem térítendő támogatással segíti egy izraeli tulajdonú gyémántcsiszoló-üzem megalakítását. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a kiugróan magas öszszegű állami támogatást a befektetők termelésre vonatkozó ígéreteivel, a vállalkozás gazdasági ösztönző hatásával és 115 dolgozó augusztustól érvényes elhelyezkedési lehetőségével indokolta.
A miniszter közölte, hogy a pénzt a munkaerő-piaci alap terhére utalják ki az izraeli befektetők által birtokolt Duna Silver Kft.-nek. A megítélt 864 millióból többek között 286 millió forint jut a gyémántcsiszoláshoz szükséges gépekre, 384 millió pedig az átképzési költségekre.
Az összeg odaítélésének megalapozottságát ugyanakkor erősen megkérdőjelezi, hogy a négymilliárd forint beruházását ígérő nyertes társaság csupán hárommillió forint törzstőkével rendelkezik, és tevékenysége mindössze iparcikk-kiskereskedelemre korlátozódik.
A cégbírósági adatokból az is kiderül, hogy az állami támogatást elnyert vállalkozásban a többszörös és bonyolult tulajdonosi áttételen keresztül egy Virgin-szigeteken létrehozott off-shore cég is érdekelt.
Boldvai László, az MSZP nógrádi parlamenti képviselője a gyémántcsiszoló üzem terveinek ismertetésekor elmondta: a befektetők fél évvel ezelőtt jártak először Salgótarjánban, és az öblösüveggyári iskola épületét alkalmasnak találták a beruházásra. A Népszabadságnak ezzel szemben Méhes András, Salgótarján alpolgármestere úgy nyilatkozott, hogy az izraeli beruházók által meghatározott helyen a Beszterczey Művészeti Alapiskola működik, amelynek elhelyezése egyelőre nem megoldott.
A támogatással kapcsolatos kérdéseinkkel a Magyar Nemzet felkereste a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumot, ám a döntés meghozatalával és az összeget elnyert vállalkozással kapcsolatos érdeklődésre munkatársunk lapzártáig nem kapott választ. A Duna-Silver Kft.-t a lap szintén nem tudta elérni, mert nem rendelkezik bejelentett, nyilvános telefonszámmal.
A foglalkoztatási tárca döntésével kapcsolatos kritikákat erősítette, hogy éppen tegnap került nyilvánosságra: bezár a tokodi üveggyár, és a vezetés 320 dolgozónak mond fel. A Tokodi Üveggyár Kft. azért volt kénytelen termelését leállítani és a munkavállalókat elküldeni, mert a gazdaságtalan és környezetterhelő technológiákat leváltó beruházásait nem tudta megkezdeni a környezetvédelmi hatóságok többszörös határidő-túllépése miatt. Az államot képviselő Észak-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 2002 novemberétől mostanáig nem volt képes kiadni a modernizáláshoz szükséges engedélyt, ezért a gyár továbbműködését garantáló banki feltételek érvényüket vesztették – tájékoztatta tegnap a Magyar Nemzetet az üveggyár vezetése.
A társaság az okozott kár miatt bírósághoz fordult, és másfél milliárd forintot követel a szükséges engedélyek kiadását elhúzó államigazgatási szervektől. A gyár vezetése hangsúlyozta: a gyár továbbüzemeléséhez és a dolgozók munkahelyének megőrzéséhez egyetlen forint állami támogatást nem kaptak, sőt, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az engedélyezési eljárás gyorsításában sem kívánt nekik segíteni. Az elbocsátásokkal Tokodon négyszeresére emelkedett a munkanélküliség. Pánczél Miklós, Tokod polgármestere szerint a gyárbezárás miatt több mint tízmillió forint adóbevételtől esik el évente az önkormányzat, így a nagyközségben szűkülnek a fejlesztési lehetőségek.
A környezetvédelmi tárca közleményben tudatta: a tervezett beruházás engedélyezési eljárásában részt vevő állami hatóságok semmilyen jogsértést nem követtek el. A minisztérium továbbá közölte, hogy az üveggyár által felajánlott, a gyár továbbműködtetéséhez szükséges peren kívüli egyezséget nem tudják elfogadni.
A répafeldolgozás megszüntetését tervezi a Mátra Cukor Rt. hatvani gyárában a tulajdonos Nordzucker A. G. A tervek szerint a feldolgozást az anyacég másik üzemeibe telepítik át, így a hatvani gyárban mindössze a logisztikai feladatokat, a cukor tárolását és csomagolását végzik majd. Mundruczó Miklós, az Élelmiszer-ipari Dolgozók Szakszervezetének üzemi vezetője az MTI-nek elmondta: a leépítés feltételeiről szóló tárgyalások ma kezdődnek meg az üzemi tanács és a cukrgyár vezetése között. A kapacitás csökkentése a gyár 200 dolgozója közül várhatóan 104-et érint.
