Frankfurter Allgemeine Zeitung
A konzervatív napilap a vasárnapi hamburgi tartományi választások kapcsán megjegyzi, történelmet írt mind az CDU, mind az SPD. A Hanza város kereszténydemokratái 2001-es eredményüket, több mint 20 százalékkal tudták túlszárnyalni és a voksok 47,2 százalékával, 63 mandátummal abszolút többséget értek el, a 121 fős szenátusban. A CDU-nak láthatóan nem ártott a populista Schill párttal 2001-ben kötött koalíció. A 2001-ig 44 éven keresztül a várost irányító szociáldemokraták a szavazatok 30,5 százalékával a második világháború óta a leggyengébben szerepeltek, s eredményük még a hagyományos koalíciós partnerükre, a zöldekre leadott 12,3 százaléknyi voks is kevésnek bizonyult. A többi pártnak, a szabad demokratáknak, éppen úgy mint a korábbi belügyi szenátor, Ronald Schill csapatának nem sikerült átlépniük az öt százalékos küszöböt. Sokan kíváncsiak arra, hogy Schill beváltja-e ígéretét, hiszen a kampányban azzal fenyegetőzött, ha nem kerül be ismét a szenátusba, kivándorol Németországból.
Érthető módon a kereszténydemokraták az idei, összesen 14 szavazásból álló voksolási maraton nagyszerű kezdetének tartják a hamburgi eredményt, Edmund Stoiber a CSU elnöke a tovább zsugorodó SPD támogatottság kapcsán célzott az előrehozott szövetségi választások lehetőségére is. Szociáldemokraták azzal vigasztalták magukat, hogy a hat százalékos támogatottság vesztéssel talán megállt az a 2003-as sorozat, amikor az SPD választási veszteségei két számjegyűek voltak. Főpolgármester-jelöltjük Thomas Mirow még a választás estéjén bejelentette, hogy visszavonul az aktív politizálástól.
Berliner Zeitung
A napilap arról tudósít, hogy Joschka Fischer alapjaiban revideálta korábbi, mag Európa kapcsán kifejtett téziseit. Mint ismert, a német külügyminiszter 2000-ben, a berlini Humboldt egyetemen tartott beszédében, az Uniós együttműködés iránt elkötelezett országokból, az úgynevezett mag Európából létrehozandó föderációt nevezte az EU integráció hosszú távú céljának.
Fischer hétvégi interjújában úgy fogalmazott, most is hisz abban, hogy kontinensünkön további integrációra és erősebb intézményekre van szüksége, de a „kis Európára” vonatkozó elgondolását már nem osztja. Úgy vélte, a világ konfliktusai csak akkor kezelhetőek, ha „kontinensnyi nagyságrendben” lehet cselekedni. Európa számára a meghatározó kérdést abban látja, hogy földrészünk vajon képes kellően összenőni, hogy súlya legyen a világméretű problémák megoldásában? Számára, a török EU-tagság ügye is ebben az összefüggésben merül fel.
Halálos karambol szenteste, teljesen útzár az érintett szakaszon















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!