Az AP az eseményről tudósítva hozzáteszi: a városban egy iraki katonákból álló alakulatnak adják át a hatalmat, amelyet Szaddám Huszein megbuktatott rezsimjének egy volt tábornoka vezet.
A 300 ezres nagyvárost mintegy 1500 gerilla védte, s az amerikaiak az utolsó két éjjelen harci gépeket is bevetettek az április 5-e óta folyó ostromban. Az 1100 fős iraki gárdát vezető Szalah tábornok a hadsereg szerint csak a legelső azok sorában, akik Szaddám hadseregében vezető posztot töltöttek be, s ’’ha nem vettek részt a rezsim bűncselekményeiben’’, most az új iraki hadsereg élére állhatnak.
Nehézfegyverzetet szállítanak Irakba
Az Egyesült Államok nehéz tankokat és páncélozott járműveket küld Irakba, hogy erőik képesek legyenek küzdeni az utóbbi időben egyre jobban elszaporodott támadások közepette. Az erősítésre George Bush jóváhagyásával került sor.
A most érkezett erősítéssel Irakba küldtek 28 darab M1 Abram típusú óriástankot is – értesült a BBC. A nehézfegyverzetnek számító tank telepítésére azért került sor, mert a Humvee típusú katonai személyszállító járműveket rendszerint használhatatlanná tették az utakon elhelyezett bombák és a rakétagránátok, megakadályozva a csapatmozgásokat.
Pentagon-beli forrásokra hivatkozva a brit hírtelevízió hozzáteszi: az erőteljes stratégiaváltásra az ’’erőszak eszkalációja’’ miatt volt szükség. A nehézfegyverek telepítése azután kezdődött meg, hogy az amerikai csapatok újabb, heves támadássorozatot indítottak a felkelők állásai ellen Fallúdzsában. A szunnita többségű, Bagdadtól 50 kilométerre fekvő várost az ellenállás fő fészkeként emlegetik.
Szintén a Pentagonból származó forrásokból értesült a BBC arról is, hogy számos, jelenleg Irakban szolgáló amerikai egységet az elmúlt hónapokban vezényeltek Irakba. Ezek az egységek nehézfegyverzetük nélkül érkeztek, ám a könnyű fegyverzetű, mobil egységek száma meghaladja a biztonsági helyzet által megengedett szintet. A tengerészgyalogság és a hadsereg parancsnokai nagyobb tűzerőt sürgettek, hogy meg tudják védeni csapataikat.
Az erősítésekről, a telepítendő katonai erő nagyságának megnevezése nélkül Bush elnök nemrég kijelentette: a szárazföldi erők megkapták a szükséges felhatalmazást, hogy biztosítsák Fallúdzsát.
Közvetlenül a Fallúdzsáról szóló csütörtöki megállapodás előtt a várost, melyet mintegy 2000 amerikai tengerészgyalogos ostromolt, két egymást követő éjszakán át bombázta az ameriaki légierő, AC-130-as harci repülőkkel.
A légi támogatást a várost ostromló amerikai erők kérték azt követően, hogy ellenséges tűz alá kerültek.
Parancsnokaik ugyanakkor kijelentették: szeretnék elkerülni ’’teljes erőbedobással’’ végrehajtott lerohanást. A harcok alatt is folytatódtak a tárgyalások az amerikai katonák és a helyi vezetők között a helyzet stabilizálása érdekében.
Az ENSZ-főtitkár nem ajánlotta az ostrom folytatását
Kofi Annan ENSZ-főtitkár kijelentette: ’’A megszálló erők lakossággal szembeni, erőszakos katonai akciója csak ronthatja a helyzetet’’. A világszervezet vezetője óvta az amerikaiakat attól, hogy folytassák hadműveleteiket a Fallúdzsában. Szerinte ha a civil lakosságnak bántódása esik, az megnöveli az Amerikával szembeni ellenállást.
George Bush amerikai elnök ezzel szemben jó ideig kitartott amellett, hogy szükségesek a további akciók Fallúdzsa ’’pacifikálása’’ érdekében. Bush értékelése szerint Fallúdzsa nagy részében normalizálódott a helyzet, az ellenállók egyes tűzfészkeiről lehet csak beszélni. A BBC viszont arról számolt be, hogy százával menekítették a civil lakosságot Fallúdzsából.
A USA hadseregének beavatkozására azután került sor, hogy a szunnita háromszög szívében felvő városban brutálisan meggyilkoltak négy amerikai civilt és holttestüket meggyalázták.
A harcok első hete után mintegy 300 civil áldozatról számoltak be helyi kórházi források. Az Irakban kiújult háborús cselekmények során áprilisban 126 amerikai katona vesztette életét.
origo.hu
Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál
