Nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek

Megnövekedett a különbség a társadalom leggazdagabb és a legszegényebb tíz százalékának jövedelme között – áll a Tárki felmérésében. Adataik szerint a társadalom tagjai egyre elégedetlenebbek, a legnagyobb romlást a jövőbeli kilátásokról alkotott vélemények vonatkozásában mérték.

2000 és 2003 között jelentős mértékben növekedett az egyenlőtlenségek nagysága. A két évvel ezelőtti hét és félszeres különbséghez képest, immár nyolc és félszeres a különbség a társadalom leggazdagabb és a legszegényebb tíz százalékának jövedelme között. Ez nagy mértékben annak köszönhető, hogy az immár hosszabb ideje tartó folyamatos gazdasági növekedésből továbbra is a legfelső jövedelmi csoportok részesedhettek elsősorban – áll a Tárki háztartásvizsgálatában.

A kutatók megállapításai szerint a társadalom mintegy húsz százaléka a depriváltság állapotában és az államtól való függőségben él.

Az egyenlőtlenségek belső szerkezetének meghatározódásában továbbra is alapvető szerepe van a foglalkoztatottsági különbségeknek és az iskolázottságnak. Miközben azonban a kilencvenes évek során végig a háztartásfő iskolázottsága játszott egyre növekvő szerepet az egyenlőtlenségek alakulásában, a kilencvenes évek végén már látszólag csökkent a hatása. A hazai jövedelemeloszlási mutatók a csatlakozó országok egyenlőtlenségeihez viszonyítva magasabbak mint Csehországban és Szlovéniában, de alacsonyabban mint Lengyelországban vagy a balti köztársaságokban.
Az utóbbi években kis mértékben növekedett a szegénység kiterjedtsége, miközben annak mélysége inkább csökkenni látszik.

A magyar népesség egyharmada legalább egy dimenzióban deprivált a felmérés szerint. Ezen belül különösen súlyosnak tűnik az élelmiszerfogyasztásukat és ruhavásárlásukat korlátozni kényszerülők, továbbá a lakáskörülményeik miatt depriváltak helyzete. A társadalom szegénység által leginkább veszélyeztetett tagjai a legfeljebb általános iskolát végzett, a munkanélküli vagy nem nyugdíjas inaktív, továbbá a roma háztartásfők családjában élők, valamint a három vagy többgyermekes és az egyszülős háztartásban élők.

A vizsgált periódusban ténylegesen is nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek, ezt a növekedés, a gazdaságszerkezeti átrendeződés és általában a gazdasági üzleti ciklus, valamint a demográfiai folyamatok sajátos együttmozgása határozza meg.

A felmérés szerint a külföldi cégnél dolgozók 23-25 százalékkal kapnak többet, mint a hazai állami szektorban dolgozók, és 26-31 százalékkal kapnak többet a hazai magánvállalatok alkalmazottainál.

A rendszerváltást követően, a kilencvenes évek elején a magyarok az élet szinte minden területével elégedetlenebbek lettek. 1997 után lassan, de biztosan elégedettebbekké kezdtek válni a társadalom tagjai. A Tárki adatai szerint azonban a közelmúltban megtört ez a trend: a 2003 évi adatfelvétel szerint kivétel nélkül minden tényezővel 2-3 százalékkal kevesebben elégedettek, mint 2 évvel ezelőtt. Legnagyobb romlást a jövőbeli kilátásokról alkotott vélemények vonatkozásában mért a közvéleménykutató cég.