Csak a kivételezettek a Nemzet Sportolói?

„Ettől a sporthoz nem értő, pszichopata embertől nem is vettem volna át az elismerést” - kommentálta a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Kárpáti György, hogy Gyurcsány Ferenc sportminiszter lehagyta őt a Nemzet Sportolója címet elnyertek listájáról. És nem ő volt az egyetlen aki felháborodott.

Az Orbán-kormány idején alapított Nemzet Színésze díj mintájára Medgyessy Péter kabinetje megalkotta a Nemzet Sportolója elismerést. A cím alapításáról szóló kormányrendelet szerint a nemzet sportolója olyan, hajdani sportcsillag lehet, aki a hatvanadik életévét már betöltötte, egyéni vagy csapatsportágban kiemelkedő teljesítményt nyújtott, és pályafutása befejezését követően is fontos szerepet játszik a honi sportéletben. Már e kritériumokat is számtalan kritika érte, hiszen az úszó Egerszegi Krisztinának és Darnyi Tamásnak, a tornász Magyar Zoltánnak vagy éppen a kajakos Kőbán Ritának – a névsor persze még hosszasan folytatható lenne – ily módon reménye sem lehetett arra, hogy a kiválasztottak közé kerüljön. Pedig a pályafutásuk már lezárult, abban új fejezet többé nem íratik, az meg ugyan miért csökkentené az érdemeiket, hogy a visszavonulásukat követően esetleg nem edzősködnek vagy nem próbálnak sportvezetőként szerencsét?

A jelöltekre végül az országos sportági szakszövetségek, a fogyatékosok országos szövetségei, a sport területén működő társadalmi szervezetek, valamint a Magyar Edzők Társasága tehetett javaslatot március 31-ig. E sportemberek közül aztán Gyurcsány Ferenc a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Magyar Paralimpiai Bizottsággal, a Nemzeti Sportszövetséggel, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével, a Sportegyesületek Országos Szövetségével és a Magyar Sportújságírók Szövetségével egyeztetve ötvenötnek a nevét írta fel a javasolt személyek listájára. Némi meglepetésre a legtöbben, heten az asztaliteniszezők voltak, a legnépszerűbb sportágat, a futballt hatan képviselték, az azonban közfelháborodást váltott ki, hogy az 1936-os berlini olimpián magasugrásban aranyérmes Csák Ibolya még a „bő keretbe” sem került be... Arról, hogy végül ki lesz az a tucatnyi sportkiválóság, aki elnyeri a Nemzet Sportolója címet, a sportminiszter előterjesztésére a Medgyessy-kormány tagjai határoztak. A kiválasztottak közé a labdarúgó Albert Flórián és Puskás Ferenc, az öttusázó Balczó András, a tornász Keleti Ágnes, a vízilabdázó Gyarmati Dezső, a sportlövő Hammerl László, a vívó Kulcsár Győző, a birkózó Polyák Imre, a sakkozó Portisch Lajos, az úszó Székely Éva, az atléta Zsivótzky Gyula, valamint a parasportolók képviseletében az asztaliteniszező Weltnerné Ivánkay Mária került be. A kitüntettek közül kimaradók önnön fájdalmuk miatt aligha fordultak volna a nyilvánossághoz. Kárpáti György is csupán azért szólt, mert úgy érezte, el kell mondani: a sport világából már jóval az eredményhirdetés előtt kapott néhány jelzést, miszerint politikai szerepvállalása miatt eleve lehúzzák a nevét a listáról. Emlékezetes: a pólóslegenda a 2002-es választások előtt a Kossuth téri Fidesz-tömeggyűlésen nyíltan kiállt a polgári kormány mellett. Márpedig ezt nem felejtették el...

Nem úgy, mint annak tisztázását, hogy vajon a kormányrendeletben a cím mellé ígért 500 ezer forintos életjáradék bruttó vagy nettó összeget jelent-e. Mivel a Nemzet Színésze díj esetében nettó pénzről van szó, sokan okkal gondolhatták, hogy ez esetben is adómentes forintokat kell érteni, a szociálliberális kormányzat azonban nem volt ennyire nagyvonalú. A bizonyítványt magyarázó Gyurcsány Ferenc a közszolgálati tévé reggeli műsorában – négy kitüntetett sportcsillag társaságában – azt fejtegette, hogy még az ő édesanyjának is adót kell fizetnie, meg egyébként is, a közteherviselés alól mifelénk senki sem vonhatja ki magát... A szocialista párt milliárdos főideológusa amúgy dühbe jött, és rosszízű kampányfogást emlegetett, amikor kiderült, hogy Szijjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője azt találta javasolni: legyen adómentes a Nemzet Sportolója címhez kapcsolódó életjáradék, egyúttal mentesüljön az adózás alól a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány által folyósított tanulmányi és sportösztöndíj, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kiírt pályázat keretében elnyert ösztöndíj.

A politikai viharoknak azonban ezzel még nem volt vége. A május 6-án, a magyar sport napján az Országház kupolatermében megrendezett ünnepségen ugyanis Puskás Ferenc és Balczó András nem jelent meg. Öcsi bácsira betegsége miatt nem is számíthattak a szervezők, az öttusalegenda viszont azt üzente: a díjat elfogadja, a Parlamentbe ellenben nem megy el. Noha döntésének okát ekkor még nem hozta nyilvánosságra, a díjátadásról szóló tudósítások egyikében-másikában rögvest dühödt kritikák fogalmazódtak meg. A vád így hangzott: aki nem hajlandó megrázni Gyurcsány Ferenc kezét, az legyen olyan gerinces, és ne fogadja el a felkínált életjáradékot sem. A nemzet bálványa elleni támadás a sportrajongók többségét elképesztette, a különböző internetes oldalakon az „igazságosztó” zsurnaliszták igencsak megkapták a beosztásukat.

Minden idők legeredményesebb öttusázója, a sajtónyilvánosságot hosszú esztendők óta kerülő Balczó András végül úgy döntött, rövid magyarázatot azért mégiscsak fűz a döntéséhez, így válaszolt a távirati iroda megkeresésére. Elmondta: elhatározását az váltotta ki, hogy még „az Antall-kormány minden addiginál liberálisabb abortuszpolitikát fogadott el, a többi pedig lényegében meghagyta... Az, hogy emberek milliói nem tartják fontosnak a törvény által támogatott magzatgyilkosságot, még nem jelenti, hogy nekem is szemet kellene hunynom felette. Az én kézfogásom nem ér többet másénál, de kevesebbet sem. Ha utcán vagy bárhol ismerőssel találkozom, természetesen üdvözlöm, mindenkivel azonban nem fogok kezet. Az ugyanis már egyfajta azonosulás.” Tudni kell: Balczó András 12 gyermek édesapja. A felvetésre, hogy a havi járadékot ez esetben miért fogadta el, azt felelte, a kormány tagjai nem a saját zsebükből adták össze ezt a pénzt – abból ugyanis nem kérne -, a magyar polgárok adójából származó összeget viszont nem utasítja vissza.

Nem Balczó András volt azonban az egyetlen olimpiai bajnok, akit heves politikai támadás ért a napokban a balliberális oldalról. Schmitt Pálnak, a Fidesz alelnökének, a polgári szövetség európai parlamenti listája vezetőjének fejét azért követelte a kormányoldal és a hatalommal szimpatizáló sajtó, mert ő egy választási plakáton címeres mezes válogatott melegítőt viselt. A koronás címer látványa felbőszítette az ellenoldalt, mely azzal vádolta a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, hogy korábbi ígéretét megszegve belerángatja a sportot a politikába (noha az olimpiai ötkarika sehol sem tűnt föl). Gyurcsány Ferenc – szerepéből alighanem kissé kiesve – egyenesen arról beszélt, Schmitt Pál helyett is szégyelli magát.

A riposzt olimpiai bajnok vívóhoz méltóan elegáns volt: Schmitt Pál címerrel díszített melegítőket küldött a többi parlamenti párt EP-listavezetőjének, ajánlva a lelkes teniszező Kovács Lászlónak, a Balatonátúszó Dávid Ibolyának és a remek lovas hírében álló Demszky Gábornak azok viseletét. Ha az amerikai elnök viselhet csillagsávos lobogót stilizáló jelvényt a hajtókáján, talán a koronás címert sem kell szégyellni. Főleg most, hogy az EU-csatlakozás után rögvest eltávolított országjelek is visszakerülhettek a magyar államhatárra.

Forrás: Heti Válasz