Kárpótlás a Habsburgoknak

Az unió demográfiai mutatóit rontja a tíz új tagállam belépése, mivel az 1,2-es gyermekes átlag még a tizenötökénél is rosszabb aránynak számít – vonja le egy népesedési konferencia tanulságait a FAZ. – Kié a Habsburgok vagyona? – teszi fel a kérdést két osztrák történész.

Die Presse

A konzervatív osztrák napilap ismerteti Peter Böhmer und Ronald Faber A császárok öröksége – Kié a Habsburgok vagyona című könyvét. A vita alapkérdése, hogy alkalmazható-e a nemzetiszocializmus üldözötteitől elkobzott vagyonokért járó kárpótlás szabályozása a Habsburg-ház tagjaira is. Mint ismeretes, Német-Ausztria kormánya 1919-ben elkobozta a Habsburg-Lotharingiai ház vagyonát, 1935-ben a Schuschnigg-kormány ennek egy részét visszaadta nekik, amit az 1938-as Anschlusst követően ismét államosítottak. Az osztrák állam 1945 óta elutasított minden kárpótlási követelést.

A könyv alaptézise, hogy I. Károly császár (és vele együtt a család) felelőssége részben (de nem bűne) az első világháború kirobbanása. Ezért a szerzők szerint jogos és támogatandó volt az az 1919-es kormánydöntés, amellyel a háborús szenvedések enyhítésére elkobozták az uralkodóház vagyonát. A szerzők a Habsburgok szemére vetik, hogy a remélt kárpótlás érdekében beállnak a nemzeti szocializmus áldozatainak sorába.

Welt am Sonntag

A konzervatív napilap vasárnapi kiadásában Manfred Stolpe berlini közlekedési miniszter kijelentette: tekintettel Németország pénzügyi helyzetére, az állam egyedül már képtelen az útépítés és -fenntartás minden terhét vállalni. Ezért a német kormány azon gondolkodik, hogy egyes autópályaszakaszokat privatizálna és felújításukért, bővítésükért a befektető útdíjat szedhetne.


Frankfurter Allgemeine Zeitung

A konzervatív napilap a világ népesedésének és a globális változás Berlin Intézetének konferenciáján hallottak alapján megállapítja, hogy az unió demográfiai mutatóit nemhogy javította, hanem egyenesen rontotta a tíz új tagállam belépése. Hiszen az ott tapasztalható, a szülőképes korú nőkre vetített 1,2-es gyermekes átlag még a tizenötökénél is rosszabb aránynak számít. Igazi változást e tekintetben csak Törökország felvétele jelentene. Lengyelország példáján a kutatók a következő okokat említették az alacsony születésszám magyarázatául: a rossz gazdasági helyzetet, a katolikus egyház befolyását, amely nehezíti a házasságon kívüli gyermekvállalást, valamint a lengyel nők általános fenntartásait a lengyel férfiak megbízhatóságát illetően.

Német szakemberek számításai szerint jelentős számban vándorolhatnak el Lengyelországból, Csehországból és Magyarországról a magasan képzett fiatalok, így az agyelszíváshoz a demográfiai mutatók további romlása párosul. Ralph Ulrich, a bielefeldi egyetem munkatársa évente 180 000 becsülte az életminőségi okok miatt az új EU-tagokból a tizenötök országaiba költözők számát.

Der Spiegel

A baloldali hírmagazin beszámol Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetőjének nyilatkozatáró, miszerint legkésőbb júniusban megindítják az „Utolsó esély hadművelet” második hullámát. Az akció keretében újsághirdetésekkel és telefonos forródróttal kívánják a még szabadlábon tartózkodó háborús bűnösöket felkutatni. Zuroff szerint a Központ letartóztatáshoz és elítéléshez vezető információkért, akár 10 000 eurót is hajlandó fizetni.

A hadművelet első hulláma Lettországban, Litvániában, Észtországban, Romániában, Lengyelországban és Ausztriában már lefutott. Zuroff szeretné a kampány második hullámát Németország mellett Horvátországba, Magyarországra és Ukrajnába elvinni, mivel szerinte még ezerszámra találhatóak háborús bűnösök Európában, főként ezekben az országokban.