Álgyógyteák a polcokon

Habár népszerűek a hazánkban forgalmazott gyógyteák, egy részük nem rendelkezik forgalmazási engedéllyel és más problémák is felmerülhetnek velük kapcsolatban. Ezáltal a cégek könnyen megtéveszthetik a fogyasztókat, ugyanakkor aláássák a jó minőségű, ellenőrzött, bizonyított hatású gyógyteákba vetett bizalmat.

Nincs minden rendben hazánkban a gyógynövénykészítmények, különösen a gyógyteák körül, amelyekhez a fogyasztók betegségük vagy egészségük megőrzése miatt fordulnak – derül ki a M&H Communications legfrissebb gyógynövénypiaci tanulmányából. Mindez nemcsak Magyarországra érvényes, a fogyasztót sok esetben az EU-ban is megtévesztik, amelynek egyébként hazánk a legnagyobb beszállítója. Nálunk mintegy 40-50 ezer hektáron termesztenek gyógynövényeket, amelyek 60-70 százalékát exportálják, főleg Németországba.

Magyarországon 137 növényi drogot, 44 illóolajat, 19 zsírosolajat tartanak nyilván, ebből a Gyógynövény Kutató Intézet adatai szerint csak 97 rendelkezett forgalmazási engedéllyel. Idén január 1-jétől megszűnt a gyógyhatású termék kategória, ami azt jelenti, hogy a gyógynövény hatóanyagú termékeket vagy gyógyszerré, vagy az „egyéb termékek“ kategóriájába kell átminősíttetni. Eddig azonban nem jelent meg az ezt szabályzó rendelet, ez pedig hátráltatja az átminősítés folyamatát, amely jelentős piacvesztéssel járhat, mivel szűkül a termék forgalmazási helyének köre. A gyógynövényből készített teakeverékek például átminősítés után nem kerülhetnek a gyógynövényboltok, drogériák polcaira sem. További problémát jelent a forgalomba kerülő termékek engedélyezése is.

Hazánkban mind nagyobb igény mutatkozik a gyógykészítmények iránt, ám nálunk elmarad lehetőségei mögött a fitoterápia. A fejlett ipari országok gyógyszereinek mintegy 40 százaléka természetes forrásból származik, és a WHO becslése szerint a világon a betegek legalább 80 százalékát nagyrészt vagy kizárólag természetes szerekkel kúrálják. Elmaradásunk oka lehet, hogy nem ismerik megfelelően a hazai gyógynövényeket, rugalmatlan a hazai egészségügyi szakképzés, ellentmondásos a magyar jogszabályi környezet, a jogalkalmazás, elmaradottak a jogintézmények, és egyre növekszik a fekete gyógynövénypiac.

Sokkal kockázatosabb piacon vizsgálatlan terméket vásárolni, mert könnyen gyűjthették országút mellől, szennyezetten, vagy a nem megfelelő tárolás következtében utólag lett mikrobiológiailag fertőzött – fejtette ki Dr. Kéry Ágnes, a SOTE docense, a Magyar Farmakológiai Társaság elnöke a minap tartott sajtótájékoztatón. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer-minőségi- és biztonsági szakértői bizottságának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy népszerűek a Magyarországon forgalmazott gyógyteák, de egy részüknek nincs forgalmazási engedélye.

Sokan nincsenek tisztában azzal sem, hogy a forgalomban lévő, gyógynövény-tartalmú élvezeti teák és a terápiás céllal összeállított gyógyteák hatása az alapanyag-felhasználásban különbözik: míg a kamilla gyógytea alapanyaga kizárólag kamillavirágzat, addig a kamilla élvezeti tea alapanyagai közé bekerülhet a növény szára, levele is. A gyógyhatású teákra a gyógyszerkönyvi cikkely előírásai, míg az élvezeti teákra az élelmezés-egészségügyi követelmények érvényesek.

A fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében az OFE a közlejövőben tájékoztató füzetet készít a gyógynövényeknek egészségünk megőrzésében betöltött szerepéről, illetve a gyógyteákól.