Érdektelenség Európa-szerte

Az EP-választásokon rendkívül alacsony részvételi arányt regisztráltak szinte minden tagországban. A 25 tagúra bővített Európai Unió állampolgárai a ma véget érő szavazáson dönthettek a 732 tagú Európai Parlamentbe kerülő képviselőkről.

17 órakor 32,25 százalékos volt a részvételi arány az európai parlamenti választáson Magyarországon. A legtöbben Budapesten mentek el szavazni, a legalacsonyabb részvételt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztrálták. A magyar szavazók arról dönthetnek, hogy a hogy a listát állított nyolc párt közül melyek küldhetnek összesen 24 jelöltet az Európai Unió 732 tagú Európai Parlamentbe.

A meglehetősen alacsony részvételi hajlandóság a többi tagállamban is megmutatkozik. Franciaországban délig a szavazásra jogosultaknak mindössze 13,56 százaléka adta le a voksát, Lengyelországban a szavazójoggal rendelkező 30 millió polgár közül alig 5,83 százalék szavazott. Szlovéniában délelőtt 11 óráig rendkívül kevesen (8,3 százalék) járultak az urnák elé. Ezi Szlovénia függetlenné válása óta a legalacsonyabb választási részvétel.

Észtországban ma délig a szavazók 21 százaléka élt állampolgári jogával, míg Livániában délelőtt ez az arány elérte a 30 százalékot. A litván szavazók egyúttal új államfőt is választanak, emiatt a választási hajlandóság az előrejelzések szerint 50 százalékosra tehető.

Az alacsony választási kedv Németországban is megmutatkozott. A szavazójoggal rendelkezőknek délután 2 óráig mindösszesen 20,3 százaléka járult az urnák elé.

Az alacsony részvétel általánosan jellemző, a legoptimistább várakozások szerint a választási részvétel Európa szerte 40 százalékos lesz. Ez alól Málta jelenti a kivételt, ahol a szombaton megtartott Európai Íparlamenti választások során 82,37 százalékos volt a részvétel. A szigetország hagyományosan magas részvételi hajlandósága tavaly az Eu csatlakozás alkalmával 91 százalékos volt, a legutóbbi parlamenti választásokon pedig elérte a 96 százalékot.