Felemás francia vélemény az EU alkotmányról

A francia pártok többsége csalódottsággal fogadta az európai alkotmányt, és egyöntetűen a népszavazás mellett teszik le voksukat ratifikálása kapcsán, ám Jacques Chirac még nem döntött – írja a Le Figaro. Az uniós tagállamoknak a szerződés októberben várható aláírásától számítva két év áll rendelkezésükre az alkotmány ratifikálására.

Jacques Chirac még nem döntött, a francia pártok azonban egyöntetűen a népszavazás mellett teszik le a voksukat az európai alkotmány ratifikálása kapcsán – írja a Le Figaro. A Nemzeti Fronttól a Kommunista Pártig minden jelentős politikai tömörülés közvetlenül kikérné a franciák véleményét a péntek este Brüsszelben elfogadott közös alkotmányról.

Ez utóbbit a francia pártok többsége egyébként némi csalódottsággal fogadta: az ellenzéki Szocialista Párt (PS), noha nem vonja kétségbe az aktus jelentőségét, az eredeti tervhez képest „sajnálatos visszalépésnek” tartja a végleges szöveg bizonyos passzusait, például a minősített többségi szavazás terén. A Zöldek sem elégedettek az eredménnyel, a Kommunista Párt szerint pedig a szöveg egyenesen „a demokrácia és a népek történelmi jelentőségű arculcsapása”.

A politikai paletta átellenes felén Jean-Marie Le Pen és a Nemzeti Front (FN) is a „francia szuverenitást radikálisan csorbító” dokumentum elutasítását reméli az esetleges referendumtól. A kormányzó jobbközép UMP, bár május 9-én már állást foglalt a népszavazás mellett, egyelőre nem nyilatkozott a témáról, azonban egy rövid közleményben „a XXI. század első nagy jelentőségű jó hírének” nevezte az alkotmány brüsszeli elfogadását.

„Az új alkotmány jó Európának, és jó Franciaországnak” – idézi a francia köztársasági elnököt a Le Figaro egy másik cikke. Jacques Chirac szerint az új alkotmány gyorsabb, hatékonyabb, átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé Európa számára, amely „jobban hallathatja majd hangját a világban”, Franciaország pedig a korábbinál nagyobb súllyal képviseltetheti magát. A ratifikálás módját illetően azonban még nem döntött az államfő; szerinte mindenképpen legalább egy évnek el kell telnie a brüsszeli döntés és a nemzeti jóváhagyás között, történjen az parlamenti, vagy közvetlen úton, azaz népszavazással.

Az uniós tagállamoknak a szerződés októberben várható aláírásától számítva két év áll rendelkezésükre az alkotmány ratifikálására. Hollandia, Írország, Luxemburg, Dánia, Belgium, Nagy-Britannia már bejelentette, hogy a nagyobb kockázatot jelentő népszavazás útján dönt majd a dokumentum elfogadásáról, és – szombati bejelentésük alapján – ezt a módot választja majd Olaszország és Lengyelország is. Vezető politikusok, Bertie Ahern ír miniszterelnöktől, az EU soros elnökétől Valéry Giscard d’Estaing francia politikusig, az alkotmány szövegtervezetét kidolgozó konvent elnökéig kiemelten fontosnak tartják, hogy – felvilágosító, magyarázó kampányok segítségével – „az utca embere megértse, hogy az ő alkotmányáról van szó” – írja a Le Figaro.