A nácivadászat ideiglenesen szünetel

Felfüggesztette az Utolsó esély nevű nácivadász akciót a program koordinátora. Beer Iván, a Magyarországi Holokauszt Emlékalapítvány elnöke a Nap-keltében ma azzal indokolta döntését, hogy támadások érték az akció miatt, az adatvédelmi biztos szerint például jogszerűtlen a magyar állampolgárok adatainak külföldre továbbítása.

Beer Iván, a Holokauszt Emlékalapítvány elnöke a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában elmondta, hogy a meghirdetett tízezer euró csak akkor járna a háborús bűnösök bejelentőinek, ha sikerül az illető által elmondott információk alapján a bűnöket a hatóság előtt igazolni, és ha a magyar igazságszolgáltatás elítélné, független attól, hogy enyhe, vagy keményebb büntetést róna ki rá. Tehát csak a jogerős bírósági ítélet után. Hozzátette: vannak, akik egyáltalán nem is akarnak részesülni ebből, csupán a bejelentést teszik meg.

Beer hangsúlyozta, hogy olyan jellegű támadások érték – amiket jogi alapokra hivatkozva vele szemben indítottak –, hogy egy ideig felfüggesztésre kerül az Utolsó esély akció. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos például közölte személyi jogokra hivatkozva, hogy idegen országba, különösen Jeruzsálembe nem lehet a magyar állampolgárok adatait továbbítani.

A Wisenthal Központ Jeruzsálemben van, így annak vezetése nem tudná megvédeni magát az ilyesfajta támadásoktól. Rám viszont a hatalom már nagyon sokszor lesújtott jog fegyverével, bebörtönzött a Kádár-rendszer, a szüleimet halálra szánták. Tisztában vagyok azzal, hogy a hatalom jogi fegyverével meg tudja hurcolni a kisembert. Úgyhogy egyelőre, amíg nem tisztázza a magyar állam és a Wisenthal Központ a jogi helyzetét, az ügyet felfüggesztettük – közölte a Holokauszt Emlékalapítvány elnöke.

Műsorvezetői kérdésre, hogy az adatokat miért szükséges kiküldeni a Wisenthal Központnak, amely a náci háborús bűnösök felkutatásával foglalkozik, Beer Iván elmondta, hogy az adatokat ő kapja meg, az ottani központ pedig rendezi és összegyűjti ezeket, majd szakértőket bíz meg, hogy a bejelentés alapján ellenőrizzék az információkat. Ők elhatározták, hogy ilyenfajta bűnök után kutatnak, viszont a magyar, de más államok bűnüldözésének nem ez az elsőrangú feladata, hanem az újabb és újabb bűnesetek kinyomozása.

Úgy tűnik, hogy amikor ez a struktúra felállt, a Wiesenthal Központnak elkerülte a figyelmét, hogy adatvédelmi törvénybe ütközik az adatok kiküldése, ellenkező esetben nyilván elkezdődött volna a tárgyalás. Más országokban nem merültek fel ilyen akadályok a működés előtt.

Ha a Wisenthal Központ és az egész struktúra nem állna távol a politikai és hatalmi viszonyoktól, az adatkiküldés valószínűleg megoldható lenne – mondta a Holokauszt Emlékalapítvány elnöke. Hozzáfűzte: a Wisenthal Központ nem képvisel hatalmat, hanem az információi alapján bűnösökről ad majd a magyar állam hatóságainak információt, ha ez megvalósul. A bűnösöket viszont már a magyar államnak kell üldöznie, mivel a nemzetközi jog a – magyar állam által elfogadottan is – elévülhetetlennek tartja a náci bűnöket.