Borúlátóan vélekedik a magyar lakosság az Európai Unióról

Az új tagállamokban a lakosság kisebb hányadának van kedvező képe az Európai Unióról, mint a régiekben – derül ki az Eurobarometer legfrissebb felméréséből. A 25 tagú EU egészére most először kiterjedő vizsgálat Magyarország tekintetében igazolta a lakosság pesszimizmusáról kialakult korábbi véleményeket.

A 25 tagállam egészében a megkérdezettek átlagosan 42 százaléka mondta, hogy kedvező képe van az EU-ról, 32 százalék semlegesen tekint rá, 21 százalékának kedvezőtlen benyomásai vannak. A vezető intézmények iránti érzett lakossági bizalom szintjét illetően az ENSZ áll az élen (EU15: 49 százalék, EU10: 50 százalék), utána következik az Európai Unió (EU15: 42 százalék, EU10: 40 százalék) – olvasható a Világgazdaságban.

Meglepően alacsony viszont a lakossági bizalom a tagországok parlamentjei (EU15: 35 százalék, EU10: 16 százalék) és kormányai (EU15: 30 százalék, EU10: 17 százalék) iránt. A régi tagállamokban a mintában szereplők 48 százaléka mondta, hogy bízik a nemzeti jogrendjében, a május 1-jén felvettekben azonban ez az arány mindössze 27 százalék.

A minták alapján a 10 új tagállam lakossága jobban áll az EU-ról szerzett ismereteket illetően, mint a régieké. Meglepően nagy a hasonlóság ugyanakkor a lakosság számára aggodalmat jelentő ügyek sorrendjében, amelyek közül az élen áll a munkanélküliség, a gazdasági helyzet, a bűnözés, a drágulás és az egészségügyi ellátás stabilitása.

Jelentős eltérés van viszont a két csoport között a bevándorlás és a terrorizmus veszélyét illetően, amelyet az új tagállamokban értelemszerűen jóval csekélyebbnek éreznek, mint a régiekben.

Az itthoni vonatkozásokat érintő felmérés – amelyet a Magyar Gallup Intézet készített – megállapítja, hogy a lakosságnak a következő 12 hónapban csak 18 százaléka számít életkörülményeinek javulására, szemben a 25 tagállamra adódó 31 százalékos átlaggal. A jelentés Magyarországra vonatkozó része két lakossági sokkot említ.

Az egyik az volt, amikor a multinacionális cégek sorra jelentették be, hogy termelésüket a keletebbre fekvő, még alacsonyabb bérű térségekbe helyezik át. A másik sokkot a 2002-es választási kampányhoz kapcsolódó populista gazdaságpolitikai kurzus kifulladása okozta, amikor az országnak ismét szembe kellett néznie pénzügyi korlátaival.

Tetézte ezt a 2003-as mini valutaválság, amely rámutatott a kormány és a jegybank ellentétére, összességében pedig a félremenedzselt gazdaság benyomását keltette a lakosság körében. Mindez vezetett oda, hogy Magyarországon a gazdaságba vetett bizalom történelmi mélypontra süllyedt.

Az Eurobarometer-jelentés ezzel hozza összefüggésbe, hogy Magyarországon a gazdasági helyzet alakulásához fűződő aggodalmak kerültek az első helyre, miközben a munkanélküliség miatti félelem a második helyre szorult. Az egész EU esetében az átlag pont fordítva jött ki. A lakosságot harmadikként leginkább aggasztó problémának Magyarországon – csakúgy, mint az EU10 átlagát illetően – az egészségügyi ellátás fenntarthatósága bizonyult, ami a 25-ök átlagában csak az ötödik helyen szerepel.

A hazai politikai intézmények iránti bizalmat illetően az Eurobarometer különösen nagy visszaesést jelez Magyarországon. Hasonlóan csökkent itthon az EU-tagság támogatottsága, ami 2003 tavaszán még 63 százalék volt, egy évvel később a megfelelő szám már csak 45 százalékkal szerepelt a felmérésben.

Forrás: Világgazdaság