Leváltaná az MSZP Medgyessyt?

Úgy tűnik, „megérett a helyzet” Medgyessy Péter miniszterelnök leváltására – bár ez a mondat a nyilvánosság előtt még nem hangzott el, az MSZP-n belül egyre gyakrabban megfogalmazódik. Ugyanakkor dönteni kellene arról, ki kerüljön a helyére, mivel csak akkor váltható le a kormányfő, ha az új jelöltet a parlamenti többség elfogadja.

Medgyessy Péter kormányfő teljesítményével szemben általános, folyamatos elégedetlenség tapasztalható. Ennek okai közé tartozik a szocialista párt kudarca az európai parlamenti választásokon, és a jövő évi költségvetés „rossz szájízű” előkészítése, mivel a tárcák jóval kevesebb pénzből gazdálkodhatnak majd 2005-ben.

A szocialistákhoz közel álló médiaértelmiség is szívesen megszabadulna a kormányfőtől; a parlamenti frakció a népszerűtlen intézkedések meghozatalakor „lázad” a szavazógép szerep ellen; a miniszterek nehezen viselik, hogy a kormányátalakítás fenyegetésével a miniszterelnök folyamatosan bizonytalanságban tartja őket – ezekben a pontokban összegezhetőek a folyamatok, legalábbis a Világgazdaság által megkérdezett vezető szocialista politikusok szerint.

Szerintük az MSZP-ben sokan olyan elnököt szeretnének választani az őszi tisztújító kongresszuson, aki le tudna vezényelni egy miniszterelnök-cserét is. Dönteni kellene arról is, kivel kezdheti meg 2006-os országgyűlési választási kampányát a szocialista párt.

A szocialisták azért is panaszkodnak, mert a kormányfő megfenyegeti a minisztereket: ha nem dolgoznak megfelelően, leváltja őket. Egyúttal elismerik, most mindenki igyekszik felmérni, hol a helye a párt hierarchiájában.

Hiába elégedetlenkednek a miniszterelnökkel, ha utódjelölt híján nincs tényleges döntési helyzet – fogalmaznak némelyek. A kormányfő közjogi értelemben leválthatatlan – mondják –, hiszen a konstruktív bizalmatlansági indítvány csak akkor működik, ha az új jelöltet a parlament többsége elfogadja. Ehhez viszont – amellett, hogy az SZDSZ megkerülhetetlen – ki kellene egyezni az MSZP-n belüli prominenseknek és csoportoknak.

Forrás: Világgazdaság