A minimálbér két év alatt történő megduplázása 2001-2002 között – pusztán a statisztikák alapján – sokak életszínvonalát javította, hiszen az 1998-as szinthez viszonyítva több mint négyszeresére nőtt a legalacsonyabb keresettel foglalkoztatottak aránya. Az elmúlt két évben pedig a minimálbér több százalékot veszített a vásárlóértékéből. Ennek tükrében jogosnak tűnnek azok a – szakszervezeti és politikusi – követelések, hogy jövőre újra érzékelhetően emelni kell a minimálbért. Ám a minimálbér drasztikus emelése egyéb hatásokkal is járt.
A közelmúltban látott napvilágot egy újabb elemzés a minimálbér emelésének költségvetési és makrogazdasági hatásairól, amelyet az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársai, egyetemi oktatók – Halpern László, Koren Miklós, Kőrösi Gábor és Vincze János – készítettek. Ők a minimálbér jelentős emelése melletti érveket – fehéríti a gazdaságot, növeli a költségvetési bevételeket, stabilizálja az államháztartást, a növekvő fogyasztás révén gyorsítja a gazdaság növekedését – vizsgálták. Szimulációs modellkísérletek során vették végig, hogy különböző mértékű minimálbér-emeléseknek milyen hatása lehet a foglalkoztatottságra, a hazai össztermékre, az adó- és járulékbevételekre, a beruházásokra, az inflációra, valamint a költségvetés egyensúlyára.
Azt feltételezve, hogy az árnyékgazdaságot – a feketemunkát – nem növelte a minimálbér-emelés, a számítások azt mutatták, hogy 2002-ben mintegy 1,3-2,3 százalékponttal alacsonyabb volt a foglalkoztatottság, mintha a minimálbér csak az infláció arányában növekedett volna. Ez mintegy 45-75 ezer munkahelyet jelent. Duplájára nőtt ugyanakkor a minimálbéren foglalkoztatottak munkanélküliségi kockázata, és – a munkaügyi kirendeltségek tapasztalatai alapján – jelentősen romlott az alacsony keresetű munkanélküliek elhelyezkedési esélye.
origo.hu
Ő lett a legszebb magyar kislány – olyan szerény, hogy még az osztálytársai sem tudtak róla
