Itt a magyarázat a vártnál gyengébb évkezdetre

A vártnál rosszabbul teljesített az első negyedévben a magyar gazdaság – ez annak tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy hazánk legfontosabb kereskedelmi parnereinek is gyengélkedik a gazdaságuk.

Illusztráció Fotó: AFP

Szerda reggel az előzetes adatokból kiderült: az első negyedévében a magyar GDP éves alapon 0,4 százalékkal, míg negyedéves bázison 0,2 százalékkal mérséklődött. Pedig a tavalyi negyedik negyedév után okkal lehetett bizakodni, akkor ugyanis egy félévi technikai recesszióból jött ki a magyar gazdaság, ami miatt az elemzők, a kormány és a jegybank is a GDP-növekedés felpörgését és repülőrajtot várt – írja a Világgazdaság.

Bár a vártnál ugyan gyengébbek voltak az adatok, az elmúlt napok történéseit figyelemmel kísérve nem volt nagy meglepetés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már hétfőn arról beszélt, hogy továbbra sem látszik érdemi fordulat a magyar gazdaságban. Ugyan éledezik a belső kereslet, áll helyre a fogyasztás, de közben az ipar még mindig nem érte el a mélypontját. 

Bár a Központi Statisztikai Hivatal ezúttal részletes adatokat nem közölt, szinte biztosra vezető, hogy ezúttal is a Németország felől érkező gyenge kereslet és ennek nyomán az ipar egyre gyatrább teljesítménye húzta vissza a magyar növekedést.

Erre pedig aligha van ráhatása Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek – írja a lap. Hiába történt meg ugyanis a politikai fordulat Németországban, és fogadta el a Bundestag az adósságfék átalakítását, a Friedrich Merz vezette új kormányt csak május 6-án iktatják be, így leghamarabb nyáron várhatók konkrét döntések a továbbra is gyenge formában levő német gazdaság felpörgetéséről. Robert Habeck, az ügyvezető kormány gazdasági minisztere a múlt héten frissítette a leköszönő kabinet előrejelzését, eszerint 0,3 százalékos növekedés helyett már csak stagnálást vár.

Németország súlyos strukturális nehézségekkel néz szembe. 

Az orosz–ukrán háború és a szankciós politika hatására egyre inkább működésképtelennek tűnik az a német modell, amely az olcsó orosz energiára és a fejlett német technológiára épül. 

Ehhez jött az a gazdaságpolitika, amely a zöldszempontokat érvényesítette a pragmatikus szempontok ellenében.

Vagyis kijelenthető, hogy a most leköszönő kormány tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy Európa legfejlettebb gazdasága elveszítse befolyását, és alulmaradjon a kínai autógyártókkal folytatott ádáz csatában.

Ezt tetézte a 2023. decemberi döntése, amikor kivezette az elektromos autók állami támogatását, amiután egy csapásra beestek az eladások Németországban és persze hazánkban. A tavalyi év végig a nagy múltú német cégek szenvedéseiről szólt, miután egymás után jelentették be a leépítéseket. A legemblematikusabb az összes közül a Volkswagen konszern volt, amely fennállása óta először tervezett gyárat bezárni Németországban. Ezt sikerült elkerülnie, de a racionalizációnak így is 35 ezer munkavállaló esett áldozatul.

Magyarország számára mindennek az a következménye, hogy egyre nagyobb a kapacitásfelesleg a gazdaságban, azaz hiába épültek, épülnek több ezer milliárd forintból az elektromos átálláshoz kapcsolódó beruházások, egyelőre nem tudnak termelni megrendelés hiányában. Ezt látjuk az összeomló akkumulátorgyártásban is, az SK Innovation vagy gödi Samsung gyár gyártószalagjai ma lényegében állnak.

Tovább rontja a helyzetet, hogy Magyarország másik fontos külkereskedelmi partnere, Ausztria sincs jó bőrben. Az osztrák gazdaság már két éve recesszióban van, és a legújabb elemzések szerint még idén is ott maradhat. Ausztria mutatta be egyébként az idei első negyedévben a legnagyobb éves alapú visszaesést az unióban, 0,7 százalékkal csökkent a GDP-je.

Egyszóval nehezen várható el a magyar gazdaságtól, ha Ausztria és Németország ekkora bajban van, hogy ennek hatásait semlegesíteni tudjuk.

Pláne, hogy a magyar GDP-ben az ipar súlya húsz százalék, miközben a kiskereskedelemé öt százalék, amely még az építőiparral együtt sem tudja kompenzálni az ipar visszaesését.

A mostani adatokban még nem jelent meg a vámháború hatása. Noha Donald Trump legutóbb a vámokat kilencven napra felfüggesztette, egyáltalán nem tesz jót a bizonytalanság a gazdaságoknak, emiatt rengeteg vállalat dönthet úgy, hogy elhalasztja a beruházását. Mondani sem kell, hogy egy olyan nyitott gazdaság számára, mint a magyar, mekkora problémát okoznak az ilyen konfliktusok.

Azt azonban fontos kiemelni, 
 

Amerika és Magyarország között körvonalazódik egy nagy, fajsúlyos gazdasági megállapodás, ami kompenzálhatja a vámtarifák hatásait.

Ennek megszületése az idén őszre várható.

A magyar kormány leginkább abban bízhat most, hogy a következő hónapokban már csak a bázishatások miatt nőhet a GDP, és a vámháború vámbékévé alakul át. A kiszámíthatóságra óriási szüksége lenne a világgazdaságnak, addig ugyanis, amíg a kereskedelmi konfliktusok nem csitulnak, aligha lehet nagy növekedési álmokat szőni.

Annál is inkább, mert az év végén termőre fordulnak a BYD, CATL és BMW nagyberuházásai, amelyek jövőre már egy százalékponttal emelhetik meg a GDP-t. Tehát ha idén nem is térünk vissza a robusztus növekedéshez, ami valahol a realitás talaján maradva egy és két százalék között lehet, jövőre már annál inkább, és addigra talán Európa beteg embere is gyógyulás útjára lép.

A teljes cikk itt olvasható.