Orbán Viktor elárulta, mi az a kötél, amire felakasztja magát az európai gazdaság + videó

A magyar miniszterelnök szerint tegnap este még kijutott neki a harcból. Orbán Viktor szerint a csata nem zárult le, de sikerült megakadályozni egy olyan döntést, ami alapján megkezdődhetne az Ukrajna EU–tagságáról szóló tárgyalás.

A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács csúcstalálkozóján Brüsszelben 2025. október 23-án éjszaka (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos)

A miniszterelnök Bohár Dánielnek adott interjút, amiben elárulta, tegnap késő este még neki is kijutott a harcból. Orbán Viktor szerint azonban a csata nem ért véget, a tegnapi napon Magyarországnak sikerült megakadályoznia egy olyan javaslatot, ami alapján megkezdődhetett volna a tárgyalás Ukrajna EU–csatlakozásáról. 

Orbán Viktor szerint továbbra is egyértelmű hazánk álláspontja 
Fotó: DIEGO RAVIER / Hans Lucas

A miniszterelnök szerint Magyarországnak van alternatív javaslata: hazánk jelezte, hogy Ukrajna és az Európai Unió számára is a stratégiai partnerség lenne a legjobb út, mivel Ukrajna felvételével a háborút is felvennénk az EU-ba.

Robert Fico szlovák miniszterelnök állt a várfalon addig, amíg a Békemenet után Orbán Viktor Brüsszelbe indulhatott. Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása ügyében megmaradt az ellentét, most pedig már az orosz jegybanki tartalékok befagyasztása kapcsán is egymásnak feszülnek a tagállamok. Ha az Unió tényleg ráteszi a kezét az orosz pénzre, vajon melyik állam meri majd az uniós pénzügyi rendszerben tartani a saját tartalékait – amikor bármikor elsíbolhatják őket „a közjó nevében”? A miniszterelnököt Bohár Dániel riporter kísérte el az uniós csúcsra.

Orbán Viktor úgy fogalmazott a tegnap készített interjúban, hogy az Európai Tanács ülésterme a csatatér, ahol érvelni, harcolni kell és megvédeni Magyarország érdekeit. Mint mondta, a mai nap is egy csata volt, de annak felét megspórolta, mivel talált egy barátot, Robert Ficót, Szlovákia miniszterelnökét, aki „hajlandó volt a nap első felének küzdelmeit a vállára venni”. 

A kormányfő megkérte Ficót, hogy amíg őt az október 23-i ünnepség Budapestre köti, addig képviselje Magyarország álláspontját és érdekeit. Szerinte ha valaki 10 vagy 15 évvel ezelőtt azt mondta volna, hogy egy ilyen helyzetben nem a lengyel, hanem éppen a szlovák miniszterelnököt kérik fel erre a feladatra, akkor sokan talán szörnyülködtek vagy nevettek volna, mert nem tudták volna eldönteni, hogy ez komoly vagy tréfás kijelentés.

A miniszterelnök elmondta, hogy annyi energiát fektettek a szlovák–magyar barátság építésébe, hogy ez a fajta együttműködés ma már lehetséges. Robert Fico a rá végzett munkát elvégezte, Orbán Viktor pedig Magyarország nevében megköszönte neki, hogy több nehéz ügyben is „hősiesen és szívósan képviselte Magyarország érdekeit”. 

Kiemelte, Robert Fico megbízható barát és szövetséges, ugyanakkor megjegyezte, hogy a politikában nehéz jó szavakat találni, mert mindenkinek az a dolga, hogy a saját nemzetét képviselje. Úgy fogalmazott, hogy barátság ide vagy oda, ha a saját nemzetről van szó, az már egy másik történet, hiszen neki mégiscsak a saját népét kell képviselnie. Hangsúlyozta, hogy még a legjobb barátok között is előállhatnak érdekkonfliktusok, de egy ilyen helyzetben is választani kell valakit, és ő azt mondhatja, hogy Robert Fico becsületes ember. 

Hozzátette, hogy vannak dolgok, amelyekben nem értenek egyet, de Fico ettől még becsületes ember, és biztos volt benne, hogy ha elvállal valamit, azt – szlovák tempóban – meg is csinálja. 

Mint mondta, amint Fico elfogadta a feladatot, nem kételkedett abban, hogy végre is hajtja, és így is lett. Példaként említette, hogy a szlovák kormányfő miként képviselte Magyarország érdekeit az Ukrajnáról szóló napirendi pont tárgyalásakor, ami nem egyszerű feladat, mivel a szlovák és a magyar álláspont nem esik teljesen egybe.

Van átfedés, de nem esik teljesen egybe, és a magyar álláspontot korrekten bemutatta itt az ülésen

– vélekedett a miniszterelnök.

Orbán Viktor a csúcs egyik legfontosabb magyar álláspontját úgy foglalta össze, hogy „az ukránok ne jöjjenek be az Unióba, és a pénzünket pedig ne vigyék ki”. Mint mondta, „ez a csata ugyan nem zárult le a délelőtt során, tehát még jutott belőle nekem is egy forduló késő este”. A miniszterelnök arról számolt be, hogy Magyarország megakadályozta egy olyan uniós döntés megszületését, amely alapján megkezdődhetett volna az Ukrajna uniós tagságáról szóló tárgyalás. Kiemelte: 

Ehhez Magyarország nem járul hozzá, nem érdekünk.

Hozzátette, hogy hazánknak más stratégiája van, amelyet már bemutattak: 

Stratégiai partnerséget kéne kötni az ukránokkal, de nem beengedni őket. Ha beengeded őket, behozod a háborút, és ha már bent vannak, akkor muszáj velük szolidaritást vállalni.

Orbán szerint ez azt jelentené, hogy „nem lehetne azt csinálni, amit most, hogy van egy orosz–ukrán háború, Magyarország pedig azt mondja, hogy ez nem a mi háborúnk. Ha ők bent vannak az Unióban, az akkor a mi háborúnk is.” A kormányfő hozzátette: „az első dolog tehát az, hogy ezt most sikerült megakadályozni.” Ugyanakkor megjegyezte, hogy van itt egy kockázatos manőver is: szerinte megpróbálják „belerántani az európai uniós tagállamokat egy olyan pénzügyi manőverbe”, amelynek lényege, hogy 

az uniós országok álljanak helyt arra az esetre, ha az Unió „a befagyasztott orosz vagyonokat — leginkább a devizatartalékot, ami itt található Nyugat-Európában — elvennék és bevonnák Ukrajna finanszírozásába.

Kifejtette, hogy ez a terv szerinte „rendkívül kétséges manőver”, mert ha „a nemzetközi bíróság végül mégis az oroszoknak ad igazat”, akkor szerinte a tagállamoknak „külön-külön vagy az Unión keresztül közösen kellene helyt állniuk”, adott esetben a pénzt vissza kell fizetni. Orbán ezt a lépést „olyan manővernek” nevezte, „ami nagyon nagy gazdasági kockázatot rejt Magyarország számára, és vállalhatatlan”. Hozzátette, hogy az orosz fél álláspontja is ezt erősíti: 

az oroszok megmondták, hogy ha hozzányúlunk az ő pénzükhöz, akkor az Oroszországban lévő vállalati vagyonokon fogják ezt leverni

— vagyis szerinte ez az intézkedés további megtorló gazdasági következményekkel járna.

Magyarországról több nagyvállalatnak komoly vagyona van Oroszországban, és én nem vagyok hajlandó kockáztatni a magyarok Oroszországban lévő befektetéseit, ezért mi nem támogatjuk ezt a megoldást, nem is veszünk benne részt

 – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, hogy most próbálják kitalálni azt a megoldást, hogy hogyan lehetne Magyarország nélkül is ezt végrehajtani. 

Ennek nem örülök, de mi akkor is kimaradtunk ebből, és így arra számítok, hogy nemzetközi szankciókat sem a nyugati világban, sem Oroszországban nem kell majd elszenvedniük a magyar cégeknek. 

Hosszan tárgyaltak az Európai Unió gazdasági helyzetéről, a kormányfő „csak a legzűrösebb, homályosabb és szomorúbb képről tudott beszámolni. Kifejtette, hogy a kiindulópont az, miszerint a következő évben az eurózóna – amelynek Magyarország szerencsére nem része – mindössze 1 százalékkal fog növekedni. Hozzátette, Magyarország esetében optimistább, mint az eurózónáéban, de mégiscsak Európa legnagyobb gazdaságai tartoznak ebbe az országcsoportba, és miközben az eurózóna 1 százalékkal nő, a világ átlagosan 2 százalékkal, az Egyesült Államok és Kína pedig ennél is jóval nagyobb arányban. 

Tehát jól látható, hogy perspektívát vesztünk. Az európai gazdaság nem tudja tartani a lépést.  

Hozzátette, hogy ez az ügy összekapcsolódik az ukrán háborúval: „ahhoz, hogy ma versenyképes légy, hatalmas tőkeigényű beruházásokat kellene végrehajtani. Mi Magyarországon ezeken dolgozunk”.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy „leginkább a mesterséges intelligenciában és az informatikában kell hatalmas befektetéseket eszközölni”. Ez a befektetés szerinte részben az eszközöket jelenti, azok kifejlesztését, részben pedig a működésükhöz szükséges energiaellátást, ami „rengeteg pénz”.

„És ha elmegy a pénz Ukrajnába, akkor nincs pénz az európai gazdaság fejlesztésére. Ma ez a dilemma, amivel itt küszködnek Európa vezetői, és egyelőre nem találnak ki ebből az erdőből... Közben olyan döntéseket is hoznak, hogy rontják a helyzetet” –  fogalmazott. 

Orbán Viktor a zöld átmenetről szóló vitát így jellemezte: „Ma például egy nagyon régen látott, sistergős és súlyos, és smirgliszerű durvaságú vagy érdességű vita volt a zöld átmenetről”. Úgy fogalmazott, hogy ez a folyamat „az a kötél, amire felakasztja magát az európai gazdaság”. 

Hozzátette, hogy „az európaiak azt találták ki sok évvel ezelőtt, hogy mi leszünk az a kontinens, amely nem bocsát majd ki CO2-t, nem bocsát ki szennyező anyagot, és tiszta gazdaságot épít fel”. És igaz, hogy mi csak az összes kibocsátásnak 8 százalékát adjuk világméretekben, de a többiek majd követni fognak bennünket. 

A többiek nem követnek bennünket, az amerikaiak épp az ellenkező irányba mennek, a kínaiak meg egy másik útvonalat választottak, és bár nem követnek bennünket a mi eljárásainkban, de közben a kínai gazdaság nagyobb arányban csökkentette a károsanyag-kibocsátását, mint az Európai Unió, aki magát egyébként kinevezte élharcosnak.

Orbán Viktor szerint éles vita zajlik az európai szabályozásról, mivel hoztak olyan előírásokat a kibocsátás csökkentésére hivatkozva, amelyeket valójában sosem fogadtak el. Hangsúlyozta, hogy a nagy európai vállalatok már korábban figyelmeztettek: ha a tervezett ütemezés marad, az tönkreteheti őket. A miniszterelnök úgy véli, ezek a szabályok és a végrehajtásuk üteme komoly kockázatot jelentenek az európai, így a magyar gazdaság versenyképességére is.

Ma arról számoltak be a vezetők, hogy egymás után zárják be a gyáraikat. Korábban büszke és világhírű nagy cégek az autóiparban, vegyiparban, acéliparban, tehát a gazdaság gerincét adó alapiparágakban

–  sorolta. „Tehát nem csak arról van szó, hogy van egy baj, amit látunk, és nem orvosoljuk, hanem közben olyan döntéseket hozunk, amelyek tovább rontják a bajt” –  fogalmazott.

Orbán Viktor elmondta, hogy a Békemenet lendülete nem múlt el Brüsszelben, elszántsága továbbra is megvan. Hozzátette: gyakran elgondolkodik azon, vajon mit gondolnának az európai emberek, ha látnák, hogy miközben mindenki tisztában van a problémákkal, az uniós vezetők mégis képtelenek olyan döntéseket hozni, amelyek megkímélnék őket a bajoktól.

Én tisztán állok a magyar nép színe elé, mert folyamatosan harcolok itt a rossz döntések ellen, de sokan vannak, akik itt belül harcolnak, de kint már nem, nem vállalják a konfliktusokat

–  hangsúlyozta.

„Ki vezeti ezt a kócerájt? Ki vezeti az Európai Uniót?” –  tette fel a kérdést Orbán Viktor. Mert ha itt ülünk a németektől kezdve a franciákon át a lengyelekkel bezárólag, és látjuk a bajt, és elmondjuk, hogy ez baj, 

elmondjuk, hogy csinálni is kellene ez ellen dolgokat, majd nem történik meg, amit mondunk, akarunk, akkor ki vezeti ezt az Uniót? Hogy nem mi, az biztos. 

Mint mondta, megoldás sincs a problémára.

És ezért nincs megoldás, mert valaki más vezeti ezt az Uniót valahonnan máshonnan, de ez már egy olyan beszélgetés, amit a krimi, az összeesküvés-elmélet és a kémregények határmezsgyéjén lehetne talán megírni

–  zárta gondolatait a miniszterelnök.

Borítókép: A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács csúcstalálkozóján Brüsszelben 2025. október 23-án éjszaka (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos)