Államcsíny Oroszországban?

Nemcsak Putyin veszélyes, hanem a „kollektív Putyin”, a Kremlt uraló klikk is, mely döntően a biztonsági szervek állományából verbuválódik. Ők Putyin hatalmának legszilárdabb támaszai.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali napilapban a nyugalmazott politológus professzorasszony, Margareta Mommsen Hideg államcsíny címmel elemzi Putyin elnök „családjának” hatalom-koncentrációs törekvéseit. Az Oroszország-szakértő szerint nemcsak Putyin veszélyes, hanem a „kollektív Putyin”, a Kremlt uraló klikk is, mely döntően a biztonsági szervek állományából verbuválódik.

Ők Putyin hatalmának legszilárdabb támaszai, és megtestesítik a „döntően a Jelcini időkből származó rezsimben az apparátusok pluralizmusát, az úgy nevezett versengő oligarchiát”. Ez a leplezett versengés időközben stabil rendszerré alakult, melyet igen nehéz egy keményen központosított hierarchiává átgyúrni.

Az elemző szerint a Putyin-klán tagjai már a 2007-2008-as választási harcokra tekintettel kívánják hatalmi pozíciójukat megerősíteni. S ehhez tartoznak az elnök most meghirdetett „reformjai” is.

Die Zeit (zeit.de)

A baloldali hetilapban a segesvári születésű Dieter Schlesak Kalapács, sarló és Mercedes- csillag címen készített lesújtó útirajzot Romániáról. (A szerző előbb Bukarestet, majd Nagyszebent és Segesvárt mutatja be, anélkül, hogy a magyarokról egyetlen szót ejtene – a szerk.) Döbbenetesen jól látható a régi határ Oláhország és az egykori közép-európai Erdély között.

Délen a falvak lepusztultak, szürkék. Itt minden rendezettebb, színesebb, tisztább. Első megállóhelye Erdélyben Nagyszeben, a régi város, mely frissen lüktet; már a határában reklámok, ipari üzemek.

A város úgy hat a Kárpátok látványával, mint egy oázis. „Sok román számára a demokrácia és a piacgazdaság egyet jelent a gazdasági lecsúszással. Az egykori (kommunista – a szerk) hatalmasok gazdagsága, a magas infláció, munkanélküliség, elviselhetetlen létfenntartási költségek, alacsony bérek, emelkedő bűnözés, kolduló gyermekek és nyugdíjasok.” – írja a lap.

Ezt ellensúlyozandó sokan visszanyúlnak a „régi értékekhez”, szélsőbaloldali és -jobboldali ideológiákhoz, a kommunista rezsim iránti nosztalgiához, vagy a vallásossághoz. A „saját” védelme egészen az iszlám fundamentalizmusig terjed, az újjáéledő vallások jelentik a gyökerek elvesztésével szemben az ellenmérget.