Állóvízben a horgásztóüzlet

A horgásztatóüzlet túl van a csúcsponton, az elmúlt évek fejlesztései sem voltak elegendőek ahhoz, hogy kilendítsék az állóvízből az ágazatot. A szakértő szerint a borvidékeken működő borturizmushoz hasonló kínálattal kellene a vendégeket csábítani a tavakhoz, ehhez azonban évi több tízmilliós fejlesztésekre lenne szükség.

MNO
2004. 09. 06. 6:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Néhány éven belül csak azok a hazai halastavak és horgászvizek maradhatnak üzletileg is jövedelmezőek, amelyek komolyabb – akár évi tízmillió forintos – fejlesztéssel fokozatosan elmozdulnak az úgynevezett agroturizmus irányába – vélik a horgásztatásban érdekelt hazai vállalkozók.

Jelenleg csupán néhány tucatnyi olyan természetes horgászvíz és mesterségesen kialakított halastó van hazánkban, amelyik a primer horgásztatáson kívül plusz szolgáltatásokkal, így többek között szállással, büfével és horgászbolttal is várja a vendégeket. A profitorientált vállalkozások által üzemeltetett horgászparadicsomok kialakítása még a kilencvenes évek közepén kezdődött meg, amikor a tulajdonosok felismerték: pusztán a napi, heti és éves horgászjegyek árából, valamint a kifogott halak eladásából képtelenek üzletileg is sikeres vállalkozássá fejleszteni a horgásztatást. A horgásztatásban érdekelt több száz bérlő vagy tulajdonos nagyobb hányada, mintegy kilencven százaléka ugyanakkor képtelen volt a legóvatosabb becslések szerint is két-háromszáz millió forintos fejlesztések forrását előteremteni. Szakértők szerint csak a saját vízbázis, valamint a szennyvíztisztító és az áram, tehát az alap-infrastruktúra kiépítése minimum 50-100 millió forintba kerül, és további százmilliókba kerül a szálláshely, valamint a vendéglátó-létesítmények kialakítása. Azonban komoly marketingmunka mellett is – vélik a horgásztatási üzletben érdekeltek – legalább három év szükségeltetik, amíg kialakul a visszajáró törzsközönség, ismertté válik a hely, és a befektetett tőkének legalább a kamatai visszatérülnek. Ennyi tartaléka azonban csak keveseknek van.

A horgásztatóüzlet túl van a csúcsponton, az elmúlt évek fejlesztései sem voltak elegendőek ahhoz, hogy kilendítsék az állóvízből az ágazatot – véli Lévai Ferenc, az Aranyponty Halászati Rt. elnöke. A Sárbogárd közelében működő egyik legnagyobb hazai horgászcentrum vezetője szerint leáldozóban van azoknak a tavaknak, amelyek a horgászható fajok számának bővítése után megelégedtek az alap vendéglátói infrastruktúra kiépítésével. A mai vendégek ennél már jóval komplexebb szolgáltatásokat igényelnek, amibe a wellness-szolgáltatásoktól kezdve beletartoznak a különféle környezettudatos viselkedésre nevelő programok is. Lévai szerint a borvidékeken működő borturizmushoz hasonló kínálattal kellene a vendégeket csábítani a tavakhoz, de igazán a Nyugat-Európában már sikeresnek bizonyult – komplex programokat kínáló – agroturizmust lenne érdemes hazánkban is meggyökereztetni. Ehhez azonban jelentős, évi több tízmilliós fejlesztésekre lenne szükség.

Az elmúlt években nem emelkedtek drasztikusan a budapesti és Pest megyei horgászvizek jegyárai. A Nagy-budapesti Horgászok Egyesületének területén forgalmazott éves engedélyért nagyjából 10-20 százalékkal kellett többet fizetni tavaly, mint a megelőző évben, és körülbelül ugyanilyen arányban emelkedtek a napi-, illetve hetijegyek árai is.

Forrás: Világgazdaság

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.