Internetfüggők

Komoly veszélyeket rejt magában, ha valaki a számítógép és az internet megszállottjává válik. Egy hazai kutatás szerint a „kóros internetezők" jellemzően férfiak, közel 50 százalékuk 20 év alatti, kétharmaduk még tanuló. A legtöbb esetben van mód a „gyógyulásra", hiszen huszonéves korban megváltozik az érdeklődés és a gondolkodásmód.

MNO
2004. 09. 05. 7:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kína Szecsuán tartományában egy internetkávézóban holtan borult a számítógép billentyűzetére egy 31 éves férfi, miután 20 órán keresztül játszott kedvenc internetes szerepjátékával – közölte márciusban egy kínai napilap. Két és fél évvel korábban ennél is meghökkentőbb volt Shawn Wolley, az egyébként skizofréniával diagnosztizált amerikai fiatalember esete, aki egy online szerepjáték fantáziavilága és a valóság közt elveszve követett el öngyilkosságot 2001 őszén. A médiában időről időre felbukkanó hasonló hírekből a monitor vibráló fényében élő, gépteremben szocializálódott internetfüggő képe rajzolódik ki, a szakemberek szerint azonban árnyaltabb képet kell festeni az új típusú addikcióról.

Ritter Andrea, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) kutatója szerint szerencsésebb az internetfüggőség helyett inkább a „kóros internethasználat„ kifejezést alkalmazni. A pszichológus és kutatócsoportja két alkalommal végzett felmérésében a hazai internetezési szokásokat és az úgynevezett internetfüggőséget térképezte fel. Az eredmények alapján az internetezők 6 százaléka sorolható az Ivan Goldberg amerikai kutató rendszere szerinti „kóros” csoportba. A goldbergi kritériumok szerint ezek a netezők általában a tervezettnél több időt töltenek a számítógép előtt olyan, sokszor feleslegesnek tűnő tevékenységekkel, mint a céltalan böngészés vagy a gép fájljainak rendszerezése. Hosszabb távon és szélsőséges esetben a kóros netezés a társas kapcsolatok, illetve a munkahelyi és iskolai kötelességek elhanyagolásához, majd „begubózáshoz„ vezethet.

Ritter Andrea leginkább korosztályi jellemzőként, a fiatalkori személyiségből következő jelenségként határozza meg a függőséget. A hazai adatgyűjtések alapján a „kóros internetezők” jellemzően férfiak, közel 50 százalékuk 20 év alatti, kétharmaduk még tanuló. A kutató szerint a túltengő netezés főleg a tizen- és kora huszonéves korcsoportra jellemző. A serdülő az interneten különböző szerepeket vehet fel, a világháló kiválóan csillapítja a tizenéves korra jellemző erős információéhséget is. A legtöbb fiatal esetében ezek a jelenségek idővel megszűnnek, huszonéves korban megváltozik az érdeklődés és a gondolkodásmód.

A hazai kutatás tehát a területet az elsők között vizsgáló amerikai Kimberley Younggal szemben nem kezeli betegségként a kóros internethasználatot, és javasol néhány stratégiát, amelyek megóvhatnak a komolyabb következményektől. Ritter Andrea szerint fiatal korban az egyik alapvető pont a célorientált feladatok kitűzése, annak megakadályozása, hogy a céltalan böngészés örvénye magával ragadja a netezőt. Az iskolákban ezért nemcsak a megfelelő számítógépes felszereltségről és oktatásról kell gondoskodni, hanem a helyes használat példájával is el kell látni a diákokat.

Forrás: HVG

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.