Internetfüggők

Komoly veszélyeket rejt magában, ha valaki a számítógép és az internet megszállottjává válik. Egy hazai kutatás szerint a „kóros internetezők" jellemzően férfiak, közel 50 százalékuk 20 év alatti, kétharmaduk még tanuló. A legtöbb esetben van mód a „gyógyulásra", hiszen huszonéves korban megváltozik az érdeklődés és a gondolkodásmód.

Kína Szecsuán tartományában egy internetkávézóban holtan borult a számítógép billentyűzetére egy 31 éves férfi, miután 20 órán keresztül játszott kedvenc internetes szerepjátékával – közölte márciusban egy kínai napilap. Két és fél évvel korábban ennél is meghökkentőbb volt Shawn Wolley, az egyébként skizofréniával diagnosztizált amerikai fiatalember esete, aki egy online szerepjáték fantáziavilága és a valóság közt elveszve követett el öngyilkosságot 2001 őszén. A médiában időről időre felbukkanó hasonló hírekből a monitor vibráló fényében élő, gépteremben szocializálódott internetfüggő képe rajzolódik ki, a szakemberek szerint azonban árnyaltabb képet kell festeni az új típusú addikcióról.

Ritter Andrea, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) kutatója szerint szerencsésebb az internetfüggőség helyett inkább a „kóros internethasználat„ kifejezést alkalmazni. A pszichológus és kutatócsoportja két alkalommal végzett felmérésében a hazai internetezési szokásokat és az úgynevezett internetfüggőséget térképezte fel. Az eredmények alapján az internetezők 6 százaléka sorolható az Ivan Goldberg amerikai kutató rendszere szerinti „kóros” csoportba. A goldbergi kritériumok szerint ezek a netezők általában a tervezettnél több időt töltenek a számítógép előtt olyan, sokszor feleslegesnek tűnő tevékenységekkel, mint a céltalan böngészés vagy a gép fájljainak rendszerezése. Hosszabb távon és szélsőséges esetben a kóros netezés a társas kapcsolatok, illetve a munkahelyi és iskolai kötelességek elhanyagolásához, majd „begubózáshoz„ vezethet.

Ritter Andrea leginkább korosztályi jellemzőként, a fiatalkori személyiségből következő jelenségként határozza meg a függőséget. A hazai adatgyűjtések alapján a „kóros internetezők” jellemzően férfiak, közel 50 százalékuk 20 év alatti, kétharmaduk még tanuló. A kutató szerint a túltengő netezés főleg a tizen- és kora huszonéves korcsoportra jellemző. A serdülő az interneten különböző szerepeket vehet fel, a világháló kiválóan csillapítja a tizenéves korra jellemző erős információéhséget is. A legtöbb fiatal esetében ezek a jelenségek idővel megszűnnek, huszonéves korban megváltozik az érdeklődés és a gondolkodásmód.

A hazai kutatás tehát a területet az elsők között vizsgáló amerikai Kimberley Younggal szemben nem kezeli betegségként a kóros internethasználatot, és javasol néhány stratégiát, amelyek megóvhatnak a komolyabb következményektől. Ritter Andrea szerint fiatal korban az egyik alapvető pont a célorientált feladatok kitűzése, annak megakadályozása, hogy a céltalan böngészés örvénye magával ragadja a netezőt. Az iskolákban ezért nemcsak a megfelelő számítógépes felszereltségről és oktatásról kell gondoskodni, hanem a helyes használat példájával is el kell látni a diákokat.

Forrás: HVG