Rekordot döntött az északi-tengeri nyersolaj ára

Az olaj hordónkénti ára a New York-i elektronikus kereskedésben rövid időre átlépte az 50 dolláros lélektani határt. A londoni nemzetközi olajtőzsdén tegnap hordónként 46,05 dollárt ért el az északi-tengeri Brent nyersolaj ára a novemberi határidős kontraktusokban, New Yorkban pedig az irányadó észak-amerikai olajfajta ára az augusztusi, 49,40 dolláros csúcsot is lehagyva 49,74-re emelkedett.

Az olaj hordónkénti ára a New York-i elektronikus kereskedésben rövid időre átlépte az 50 dolláros lélektani határt. Szerdától itthon a nemzetközi piacok hatására négy forinttal emeli a gázolaj árát a Mol, a benzin ára nem változik – közölte a radio.hu.

Londonban és New Yorkban tegnap is rekordot döntött tegnap az olaj ára a nigériai és a szaúd-arábiai bizonytalanságok miatt, jóllehet Irak a háború óta a legmagasabb szintre növelte kivitelét. Bár napközben többször mindkét piacon csökkent az ár, elemzők azonban úgy látják, hogy emögött csak nyereségrealizálási célból végrehajtott eladások állnak, és az elkövetkező napok további áremelkedést hozhatnak.

A drágulásnak a permanensen magas keresleten, az Ivan hurrikán utóhatásain és a Jukosz körüli bizonytalanságon túl ezúttal kért közvetlen kiváltó oka volt. Nigériában a Niger deltájában harcok törtek ki a lázadók és a kormányerők között, emiatt a Royal Dutch/Shell Group kénytelen volt leállítani a munkát egy lelőhelyen. Ezzel napi 30 ezer hordó esik ki, ami elenyészően csekély ugyan a Shell ottani napi közel egymillió hordós kitermeléséhez képest, ám a jelenlegi feszült helyzetben minden negatív hír hatványozottan hat a piacokon.

A drágulást előidéző másik ok az volt, hogy Szaúd-Arábiában – a világ legnagyobb olajexportőr országában – a biztonsági erők összecsaptak a feltehetőleg az al-Kaida terrorszervezethez tartozó fegyveresekkel, ami felélesztette az aggodalmakat a szaúdi szállítások stabilitásával kapcsolatban. E fejleményeket csak némileg ellensúlyozta, hogy Irak exportja a Törökország felé tartó fő olajvezeték helyreállítása nyomán napi 2,5 millió hordóra emelkedett, ami az amerikai invázió óta a legmagasabb szint.
A napi 800 ezer hordó kapacitású vezeték szeptember elején egy robbantás miatt vált használhatatlanná, most 400–500 ezres kapacitással működik, az exportnövekmény azonban ennél kisebb, mert a beindítással párhuzamosan leállították a napi 200–250 ezer hordós szállítást a pótvezetéken. Elemzők szerint az iraki export erősödése nem jelenthet igazi megkönnyebbülést a piacokon, mert a szállítások továbbra is ki vannak téve a szabotázsakciók fenyegetésének.

Forrás: Napi Gazdaság