Tegnap ismét pengét váltott a jegybank elnöke és a pénzügyminiszter. Járai Zsigmond az Országgyűlés költségvetési bizottságában sötét jövőt vázolt fel az idei, illetve a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiány mértékéről. Az elnök komoly veszélyét látja annak, hogy az idei hiány a messze a leginkább pesszimista 5,4 százalékos jegybanki prognózis felett alakul, jövőre pedig elérheti a 6,4 százalékot. Mint mondta: a jegybank olyan jelzéseket kapott, hogy ha az idei államháztartási deficit meghaladja az uniós normák alapján mért GDP-arányos 5 százalékot, akkor a piacok leértékelik az ország forintadósságát.
Draskovics Tibor és politikai államtitkára, Veress János nem sokat késlekedett a riposzttal, miszerint „szeretnénk tudni, hogy mire alapozzák számaikat... a mi számaink nem támasztják alá a (jegybankelnök által) mondottakat”, illetve „elég nehéz egy költségvetést olyan módon keretek között tartani, hogy mind az adósságszolgálati kiadás, mind a lakáshitelekhez nyújtott támogatás 10 milliárdokkal nagyobb a tervezettnél a magas kamatszint miatt”.
A vártnál rosszabb államháztartási adat után Járai nyilatkozata a piac szerint újabb szöget vert az esetleges szeptemberi kamatvágás koporsójába. Több elemző is úgy vélekedik, hogy Járai megnyilatkozása szélsőségesen pesszimista, de nem teljesen irreális. Figyelemre méltó, hogy az elnök olyan időszakban figyelmeztetett a pesszimista forgatókönyv felvázolásával, amikor készül a jövő évi büdzsé, és folyik az idei költségvetés kimenetelét alapvetően befolyásoló felülvizsgálat, amely szeptember 15-én pénzügyminiszteri bejelentéssel zárul. Amennyiben a piac úgy érzi, hogy rossz bázison túlzottan optimista tervezet készül, úgy a tavalyihoz hasonló helyzet alakulhat ki, amikor már a sarokszámokat is irreálisnak tartották. (Napi Gazdaság)
origo.hu
Többé nem vásárolhatnak energiaitalt a 18 év alattiak
