A vádirat szerint az úttörőszövetség ügyvivő testülete, amely a tulajdonosi jogokat gyakorolja a Csillebérci Úttörőtábor felett, még a '90-es években döntött úgy, hogy értékesíti a táboron belül található vadászházat. Az értékesítéssel az ügyvezető elnököt bízták meg, aki el is készíttetett egy ingatlanszakértői véleményt a jelenlegi ügy másodrendű vádlottjával. Az elkészült vélemény az ügyészség szerint irreálisan alacsony, 14.2 milliós összegben állapította meg az épület értékét. Ezt az összeget azonban az ügyvivő testület elfogadta, és Ráczot felhatalmazták az értékesítésre.
Az elnök ezt követően 1999. március 2-án el is adta egy kft-nek a szakvéleményben szereplő rendkívül alacsony összegért. Mivel azonban a ház valódi értéke az ügyészség szerint 96.8 millió forint volt, így az elsőrendű vádlott – a másodrendű társa segítségével – 81.8 milliós vagyoni hátrányt okozott az eladással. Emiatt a vádhatóság az ügy mindkét szereplője ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emelt vádat. Rácz Péter a Budai Központi Kerületi Bíróság keddi tárgyalásán ártatlannak vallotta magát, és azt hangsúlyozta, hogy szerinte – a különféle értékcsökkentő tényezők: az elhanyagolt állapot, a KFKI közelsége, illetve a rossz tömegközlekedés miatt – a vadászház értékesítése teljesen szabályszerű volt.
Az ügy másodrendű vádlottjáról, az értékbecslést végző ingatlanszakértőről egyébként kiderült, hogy büntetett előéletű, őt ugyanis a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság korábban hasonló ügyben – magánokirat-hamisítás miatt – jogerősen pénzbüntetésre ítélte.
Az ügy tárgyalása még a héten folytatódik a Budai Központi Kerületi Bíróságon, az első fokú ítélet meghozatala októberre várható.

Miközben keresztényeket ölnek, az unió Koránt kutat – ez lenne a prioritás?