Vajdaság: befejeződött a szavazat-számlálás, magyar meglepetés

Kellemes meglepetést okozott a Vajdasági Magyar Szövetség a harmadik legtöbb szavazat megszerzésével a szerbiai autonóm tartományban. Az alacsony részvételi arány az ultranacionalista Szerb Radikális Párt jelentős győzelmét hozta. A választások második legjobb eredményét a Demokrata Párt érte el.

Amint az várható volt, az alacsony részvételi arány (28,19 százalék) miatt Vajdaság Autonóm Tartományban nagy győzelmet aratott az ultranacionalista Szerb Radikális Párt. A tartományi választási bizottság végleges adatai szerint az emberiség ellen elkövetett háborús bűnökkel vádolt Sesely vajda pártja a listás szavazáson a tartományban a szavazatok 29,5 százalékát szerezte meg. Második helyen, 21,5 százalékkal a Demokrata Párt végzett. Kellemes meglepetést okozott viszont a Vajdasági Magyar Szövetség – a legnagyobb délvidéki magyar párt az alacsony részvétel ellenére a harmadik helyen végzett 9,8 százalékkal. Negyediknek Csanak autonomista mozgalma, az Együtt Vajdaságért koalíció futott be 9,5 százalékkal. A kormányzó Szerb Demokrata Párt 6,9 százalékot, a Szerbia Ereje Mozgalom 7 százalékot, Milosevics szocialistái 6,2 százalékot, a G17+ pedig 5,3 százalékot kapott.

Mint már hírül adtuk, az egyéni jelöltek közül a második körbe a radikálisok, a demokraták és a VMSZ jelöltjei kerültek be.

Szinte biztosnak látszik, hogy széleskörű koalíció megkötése szükséges ahhoz, hogy a Radikális-Szerb Demokrata – Szocialista erők ne jussanak hatalomra a tartományban.

Az önkormányzati választásokon egyenlőre úgy látszik, hogy a VMSZ – Ada kivételével – megőrizte pozícióit, sőt Óbecsén jó esély van magyar polgármesterre. Kérdéses még a legnagyobb és legjelentősebb magyar önkormányzat – Szabadka sorsa. Bár a VMSZ polgármester jelöltje, Kucsre Géza elsöprő fölénnyel nyert az első fordulóban, 33 százalékos eredménye nem volt elég, hogy ne kerüljön sor a második menetre. Kucsera itt a demokraták jelöltjével Oliver Duliccsal mérkőzik meg. Bár Dulics az első körben nem szerezte meg még a szavazatok 16 százalékát sem, félő, hogy a második menetben etnikai szavazásra kerül sor. Nagyvárad és Marosvásárhely példája mutatja, hogy egy román-román összefogás esetében a magyarságnak nincs sok esélye. Amennyiben Szabadkán sikerül a mindenkire – így a radikálisokra is kiterjedő – szerb összefogás, úgy megtörténhet, hogy a délvidéki magyarság fellegvára elesik. Ennek már rövid távon katasztrofális következménye lesz a délvidéki magyarságra nézve.