Szlovákiában szárnyal az autógyártás, amely az ország ipari termelésének 25 százalékát, kivitelének pedig 31 százalékát adja. Napjainkban 140 szlovák cég tevékenykedik a járműágazatban – írja a Napi Gazdaság, melynek szerdai számában arról olvashatunk, hogy a VW pozsonyi gyárában fogják gyártani a Q7-est, az Audi új sportos terepjáróját a VW Touareg és a Porsche Cayenne mellett.
Tatabányán 2002 őszén még abban reménykedhetett, hogy Franciaország oda telepíti a PSA Peugeot-Citroen üzemét. Az egymilliárd eurós beruházás esélyeit jónak nevezte Bársony László, a város szocialista alpolgármestere, Medgyessy Péter pedig biztosította a várost a kormányzat támogatásáról. A francia partner 2003 januárjában mégi azt közölte, hogy a gyárat Szlovákiában építik fel. Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Csillag István vezette tárca nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a kormány időben lépjen, és biztosítsa támogatásáról a tatabányai beruházást.
A dél-koreai Hyundai autógyár 2003 novemberének utolsó napjaiban hivatalosan is bejelentette, hogy a régióba tervezett autógyárának helyszínéért folytatott küzdelemben már csak Lengyelországnak és Szlovákiának van esélye. Magyarország így újra kiesett.
2006-tól Nagyszombatban a francia Peugeot-Citroën, Zsolnán a dél-koreai Hyundai/Kia autógyártó indítja be termelését. A pozsonyi VW intenzíven együttműködik a grazi Magna céggel. A már említett Audi-üzletnek, a fellendülő terepjáró-gyártásnak köszönhetően a jelenlegi mintegy 130 ezer terepjáró helyett 2006-ban már kettőszázezer hagyhatja el a futószalagokat – írta a Napi Gazdaság. A német autókonszern 2003-ban 68 százalékkal növelte pozsonyi termelését, elérve a 183 milliárd koronás (1 dollár = 32,31 korona) értéket.
A nagymérvű autógyártás nem elhanyagolható vonzata a munkahelyteremtés; Szlovákiában ez az iparág új munkahelyek ezreit létesíti a közeljövőben.
Mindeközben Magyarország kormánya folyamatosan új munkahelyek százezreinek létrehozását ígéri, a valóságban folyik a bérből és fizetésből élők munkahelyének felszámolása egyfajta, meglehetősen vitatható takarékossági program keretében.
A közszférában a kormányzat tavaly, a 2003-as költségvetés alapján 1,5 százalékos, azaz négyezer fős leépítést tervezett, de végül a 2263/2003. és a 1106/2003. számú kormányhatározatok alapján ennél jóval több embert küldtek el. Az elbocsátottak létszámáról különböző adatok láttak napvilágot, ezek alapján 6-7 ezerre tehető a központi igazgatási intézményektől elküldöttek száma, ami nagyjából 10 százalékos karcsúsításnak felelt meg. A Pénzügyminisztérium közlése szerint a központi igazgatásban dolgozók létszáma az intézkedés hatására összesen 6088 fővel csökkent.
A Deutsche Telekom, a Matáv Rt. többségi tulajdonosa a 14 700 magyarországi munkahelyből kétezret szüntetne meg.
A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (Pofész) arról számolt be, hogy háromezerrel több dolgozót bocsátottak el a Magyar Postától, mint ami az erről szóló megállapodásban szerepel. A kormányváltás idején 43 200 fő dolgozott a vállalatnál, és bár Medgyessy Péter az itt dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését ígérte, a posta modernizációjára hivatkozva hamarosan több mint ötezer munkavállaló elbocsátásáról szóló foglalkoztatási megállapodás született. A vállalattól kapott adatok alapján a Pofész arra jutott, hogy az egyezségben a 2004. év végéig szereplő 37 500 helyett már most 34 254 főre apadt a dolgozói létszám.
orosz-ukrán háború
Zelenszkij szerint a NATO képes reagálni orosz dróntámadásra anélkül, hogy belesodródjon a háborúba
