Nemcsak George Bush amerikai elnöknek okoz komoly gondokat a terrorizmus kérdésének kezelése. Az emberek Ausztráliában, Olaszországban, Nagy-Britanniában egyaránt komoly fenntartásokkal szemlélik, miként tartják sakkban nemzetük vezetőit a terroristák – írja a Guardian.
Tony Blair brit miniszterelnök, illetve ausztrál és olasz társa, John Howard és Silvio Berlusconi egyaránt rossz osztályzatot kaptak választóiktól a terrorizmus elleni harc kezeléséért – derül ki az AP és az Ipsos közvélemény-kutató jelentéseiből. Mindhárom politikus az Egyesült Államok feltétlen szövetségese az Irak elleni koalícióban.
A brit lap ezzel szemben megjegyzi: több olyan ország vezetője, amely ellenzi az Irak elleni háborút, komoly népszerűségnek örvend terrorizmus-ellenes politikája miatt.
Az Irakkal szembeni hadviselő felekre erős nyomás nehezedik a hadjáratban való részvétel miatt. Howard, akit szombaton választottak meg újra Ausztrália miniszterelnökének, újraválasztását semmiképpen nem iraki politikájának köszönheti. Harmadszori megválasztása kétségkívül az ausztrál gazdaság jó teljesítményének köszönhető, Howard is „az erős gazdaság” jelszavára koncentrált a választások alatt.
Bush nem ússza meg ilyen könnyen: Irak egyre inkább a novemberi elnökválasztás fő kérdésének tűnik, s az amerikai közvélemény igen megosztott a terrorizmus elleni harc problémáját illetően – derül ki a baloldali brit lap elemzéséből.
Tony Blair 2005 tavaszán szembesül az újabb választással, s a közvélemény-kutatások adatai szerint mindössze a választók egyharmada ért egyet kormánya a terrorizmus-politikájával. Az, hogy a múlt pénteken bejelentették az Irakban fogva tartott brit túsz, Kenneth Bigley lefejezését, még jobban megnövelte a háború miatt Blairre irányuló nyomást.
Még súlyosabb gondokat okoz a terrorizmus Silvio Berlusconinak, különösen a múlt tél óta, amikor felerősödtek a terrorizmus miatti félelmek. Akkor 10 emberből 7, most 10 megkérdezettből 9 tart a terrorizmustól, és mindössze az olaszok egyharmada helyesli a kormány ez ügyben tett lépéseit. Két olasz nőt raboltak el a múlt hónapban Irakban, akik nemrég kiszabadultak ugyan, de fogva tartásuk jóval megnövelte a háború miatti szorongást. Ugyanebben az időszakban elraboltak és kivégeztek egy Olaszországban élő irakit. Berlusconinak, aki megígérte, hogy betölti 2006-ig tartó hivatali idejét, sok fejfájást okozhat még az arab állam elleni háború – olvasható a Guardian internetes kiadásában.
Ezzel szemben Kanada, Franciaország, Németország, Mexikó és Spanyolország erőteljes, ugyanakkor magas köztámogatottságot élvező lépéseket tett a terrorizmus ellen. Ezekben az országokban a többség támogatja kormánya politikáját – derül ki az Ipsos nemzetközi közvéleménykutató cég felméréséből, melyet az AP tett közzé.
Jacques Chirac francia elnök, Gerhard Schröder német kancellár, Vicente Fox mexikói államfő és José Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfő nyíltan kifejezték ellenérzéseiket az USA vezette iraki háborúval szemben. Kanada nem küld csapatokat Irakba.
Az Irak ellen háborút viselő országokban a vezetők népszerűség-vesztése csak egy a számos jel közül, amely a közvélemény fenntartásait jelzi a terrorizmus problémájának kezelését illetően. Egyértelmű, hogy február óta ezekben az országokban az iraki háború megemelte a terrorfenyegetettséget.
A Guardian ismét az Ipsos adataival támasztja alá ezt az állítást. Az intézet vezetője, Gilles Corman, az Ipsos-Inra belgiumi kutatási igazgatója, aki az Irakkal kapcsolatos európai közvélemény-kutatásokat tanulmányozta, ezt kiegészítve hozzáteszi: a kontinensen az emberek egyre fenyegetettebbnek érzik magukat.
A brit, francia, olasz és spanyol megkérdezettek mintegy kétharmada úgy gondolja, hogy az iraki háború megnövelte a terrorfenyegetettséget. Az Egyesült Államokban rohamosan növekszik azok száma, akik úgy érzik, Irak megnövelte biztonságuk kockázatait: míg februárban csak a megkérdezettek egyharmada, mára a polgárok több mint fele gondolja így. Az amerikai elnökválasztást illetően ez kétségtelenül csapást jelent George Bush számára, hiszen ez azt jelenti, hogy az amerikaiak többsége nem támogatja az elnök iraki politikáját – nyilatkozta Corman az amerikai hírügynökségnek.
Kanadában, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Mexikóban és Spanyolországban a többség már az elmúlt télen úgy érezte, hogy az Irak elleni háború megnöveli a fenyegetettséget, s az így vélekedők aránya azóta emelkedett ezekben az országokban. Ausztráliában nem készültek felmérések erről – közli az Ipsosra hivatkozva az AP. Egyedül Németországban nem áll a viták és a közbeszéd középpontjában Irak, a németeket jobban leköti a szociális reform kérdése. A terrorizmus viszont egyértelműen a közbeszéd centrumába kerülhet Európában az elkövetkező hónapokban – teszi hozzá Pierre Giacometti, az Ipsos vezérigazgatója.
orosz-ukrán háború
Zelenszkij szerint a NATO képes reagálni orosz dróntámadásra anélkül, hogy belesodródjon a háborúba
