Juhász Ferenc lemond a honvédelmi tárca vezetéséről, ha a szocialisták jövő hét végi kongresszusán a párt elnökhelyettesévé választják. A honvédelmi miniszter a Nap-kelte mai műsorában elmondta: a Gyurcsány Ferenccel történt előzetes megegyezés alapján év végén mondana le a miniszteri posztról. – Jeleztem a miniszterelnök úrnak, hogy kaptam jelölést az elnökhelyettesi pozicióra, (…) és ha támogatást kapok, akkor fontolgatom azt, hogy elvállaljam e posztot. Ő ebben megerősített, azaz azt mondta, hogyha megválasztanak, akkor tudomásul veszi, hogy azt a feladatot végzem a későbbiekben, ha nem, akkor végezzük közösen azt, ami a védelempolitikában rám hárul – fogalmazott sokatmondóan a tárcavezető.
Arra a felvetésre, hogy nem kívánna lemondani a honvédelmi minisztérium vezetéséről, ha e posztjában jól érezné magát, Juhász azt válaszolta: nagyon jól érzi magát, és az elmúlt időszakban „nagyon sok eredményes átalakítást” hajtottak végre. Erre példaként a sorkötelezettség megszüntetését hozta fel. Az iraki magyar szerepvállalással kapcsolatban Juhász Ferenc elmondta: igaz, hogy „azok az okok és indokok, amelyek, kiváltották a katonai beavatkozást, nagyon sok helyütt és nagyon sok ponton nem nyertek visszaigazolást”, a nemzetközi misszió mégis szükséges és elengedhetetlen. Juhász Ferenc hangsúlyozta: nagyon komoly ENSZ-legitimitása van a katonai akciónak. – Magyarország mindenekelőtt két ENSZ BT-felhatalmazás alapján vesz részt ebben – mondta a honvédelmi miniszter. (Ismeretes: tavaly tavasszal az ellenzék pont azért nem kívánta támogatni a magyar katonák Irakba küldését, mert aggályosnak tartotta, hogy az ENSZ felhatalmazása nélkül történne.)
A magyar katonák mandátumának meghosszabbításával kapcsolatban Juhász azt mondta: ha a közvélemény egésze támogatná vagy elutasítaná a részvételt, ez akkor sem lenne perdöntő. – Perdöntő itt és most a kormány szándékán túl az, hogy a parlamentben van-e konszenzus arra vonatkozóan, hogy ezt a katonai missziót meghosszabbítsuk. Úgy tűnik, hogy az ellenzéki pártok ezt nem támogatják. Az egyik lehetőség tehát az, hogy a kormány „belefut egy kudarcélménybe”, hiszen a javaslatot leszavazzák; a szövetségeseknek ugyan „pozitív üzenetet küld, de itthon azért kiderül, hogy az akaratát nem tudja végrehajtani” – magyarázta, hozzátéve: másik lehetőség, hogy előre kipuhatolják az ellenzék álláspontját, és határozott elutasítás esetén „ehhoz képest alakítja ki a saját szándékait”. – Nekünk nem az a célunk, hogy ebben a belső belpolitikai csatában az a látszat keletkezzen, hogy van egy erős ellenzék, amelyik megakadályozza a kormány különböző tevékenységét – foglalta össze Juhász Ferenc.
A műsorvezető utalt arra: amennyiben az országgyűlés nem hosszabbítaná meg a magyarok iraki kiküldetését, fokozott afganisztáni szerepvállalással „kiküszöbölhetnénk a csorbát„. Erre a miniszter, aki 2002 végén az afganisztáni magyar szerepvállalást szorgalmazta, most úgy nyilatkozott: az országban a biztonsági helyzet alig jobb, mint Irakban, „csak kevesebb hírt hallunk róla”. – A feladat nehezebb körülmények között zajlik, messzebb van és drágább – mondta a szaktárca vezetője, elismerve: az afganisztáni legalább NATO-művelet – így a felhatalmazást a kormány adhatja – tette hozzá.
A terroristaveszéllyel kapcsolatban Juhász úgy nyilatkozott: hazánk a veszélyt már akkor kivívta, mikor az iraki misszióra igent mondott. – Ez a veszély gyakorlatilag azzal keletkezett, hogy kimentünk Irakba, és nem azzal, hogy egy akármilyen rendű, rangú ember most fölsorolt bennünket. (…) Mi azt tudjuk tenni, amit a március 11-ei madridi robbantás óta folyamatosan teszünk: egyrészt magas szinten tartunk egy készültséget, illetőleg a mi katonáinkat annak megfelelően készítjük fel, amilyen éppen az aktuális biztonsági helyzet. Ebből adódóan tehát újabb plusz pánikot keltő intézkedéseket itt és most nem látunk szükségesnek – jelentette ki.
origo.hu
Karácsony húzza az időt, jogszabálysértő a főváros működése – videó
