M5-ös: 80-100 milliárddal drágábban

Az Aka Rt. elvesztette jogát az M5-ös autópálya továbbépítésére 2003. december 31. után a parlamenti vizsgálóbizottság jelentéstervezete szerint. Fónagy János mai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kormánynak nyilvánosságra kell hozni az ügylettel kapcsolatos dokumentumokat.

A Fidesz szerint az Aka Rt. elvesztette jogát az M5-ös pálya továbbépítésére, mivel a 2003. december 31-i dátum jogvesztő határidő volt – mondta Fónagy János mai sajtótájékoztatóján az M5-ös autópálya kivásárlását vizsgáló országgyűlési bizottság jelentéstervezetére hivatkozva. Hozzátette: a kormány képviselői azt állították, hogy nem járt le a határidő, ezért verseny és közbeszerzés nélkül építették a Kiskunfélegyháza-Szeged közti szakaszt. A jogi alapokra támaszkodó vizsgálat szerint azonban ki kellett volna írni a közbeszerzési eljárást.

Az M5-ös autópálya kivásárlását vizsgáló bizottság hat hónap után kiadta közös zárójelentését – közölte Fónagy János. A parlament 19 kérdésére hat esetben közös megállapodás született. A közös jelentésben a többi kérdésre is született válasz, igaz, különvéleménnyel együtt – fűzte hozzá.

A fideszes politikus hangsúlyozta, hogy a Trigánit-Deutsche Bank elutasításának okáról szóló vitát illetően továbbra sincs közös álláspont a kormánypártok képviselői és a Fidesz között. Szólt arról is, hogy 80-100 milliárd forinttal többet fizetett a kormány, mint amennyibe reálisan került volna az M5-ös autópálya részleges kivásárlása, a továbbüzemeltetése és továbbépítése. A zárójelentés szerint a kormánynak nyilvánosságra kell hozni az ügylettel kapcsolatos dokumentumokat, mivel ez a gazdasági tárca törvényi kötelezettsége.

A parlament bizottság fideszes elnöke a sajtótájékoztatón beszélt a gyorsforgalmi úthálózat privatizációjáról is. A költségvetési tervezet szerint a kormány 300 milliárd helyett 15 milliárd forintot szán a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére, a többit magántőkéből kívánják megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy magánbefektetők finanszírozzák majd az útépítést és a karbantartást. A koncessziós struktúra miatt ráadásul 15-25 százalékkal többe kerül a gyorsforgalmi út építése, tehát nem kevés haszonnal fog járni ez a befektetőknek. Így az autópálya-üzemeltetés és -fenntartás külföldi kézbe kerülésével tovább szűkítik a magyar piacot.

Az autópályák koncessziós rendszerben való építését – a Magyar Hírlapra és a Népszabadságra is hivatkozva – önbecsapásnak nevezte Fónagy, mivel a költségeket ez esetben is meg kell fizetni, ráadásul kamatostól, így 20-25 évre is eladósíthatják az ágazatot.