A Klubrádió információi szerint a Fővárosi Főügyészség ma indítványozta a bíróságnál, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba Tasnádi Péter vállalkozót, akit felbujtóként elkövetett közveszélyokozás gyanújával vett őrizetbe a rendőrség.
A Grand Cherokee terepjárót szeptember elsején Budapesten a XIII. kerületi Hotel Hélia őrzött parkolójában molotov-koktéllal gyújtották fel. A gépkocsi tulajdonosa a BRFK akcióosztályának egy volt tisztje, aki már régebb óta tartott fenn kapcsolatot Tasnádival.
Tasnádi Péter a korábban ellene folyó eljárás során házi őrizetbe került, ekkor vette fel alkalmazásába a volt rendőrt. Úgy tudni, Tasnádi és az egykori rendőrtiszt kapcsolata megromlott. A vállalkozó ellen most rongálás és közveszélyokozás, illetve erre való felbujtás a gyanú, mivel úgy vélik, ő adott megbízást a volt beosztottja kocsijának felgyújtására.
Tasnádi nemrég kedvezménnyel szabadult a börtönből, szerdán este azonban a hírügynökség információi szerint már a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai épületében hallgatták ki a rendőrök az őrizetbe vett vállalkozót az újabb bűnüggyel kapcsolatban.
A hírügynökség értesüléseit a Nemzeti Nyomozó Irodánál sem megcáfolni sem megerősíteni nem kívánták, de úgy tudni, reggel hivatalos közleményt adnak ki az esettel kapcsolatban.
Legutóbb az EU-csatlakozás napján szabadult
Május elsején, európai uniós csatlakozásunk napján szabadult a börtönből Tasnádi Péter, akit a bíróság négy és fél éves börtönbüntetésre ítélt önbíráskodás, súlyos testi sértésre való felbujtás és adócsalás miatt. Egy nappal korábban még mint elítélt újra a bíróság elé állt minősített adócsalás vádjával.
Tasnádi Péter a bíróságon és nyilatkozataiban rendre Pintér Sándort és a Fideszt teszi felelőssé, hogy tönkretették. Könnyű testi sértésért és garázdaságért azonban már 1983-ban hat hónap, két évre felfüggesztett börtönt kapott. Állítólagos maffiatevékenység miatt a kilencvenes évek elején indult ellene a hajtóvadászat, amely még most sem ért véget. Elsőfokú ítéletének kihirdetése után, 2002 áprilisa és augusztusa között bizakodón szólt az új kormány megalakulásáról, de csalódnia kellett, mert a „Fidesz börtöne” – ez a kifejezés szerepel második könyvének címében – helyett a balliberális koalíció zárkájába került szeptemberben, ahol május elsejéig ült.
Egy nappal kedvezményes szabadulása előtt még a Pesti Központi Kerületi Bíróságra vitték fogvatartói, ahol elkezdődött 248 millió forint kárértékű adócsalási ügye. A tárgyaláson nem ismerte el bűnösségét. A következő tárgyalási napnak szeptember 16-át jelölték ki.
Másnap, május elsején, hajnali öt óra körül tíz öltönyös, csuklyás testőr állt sorfalat a Kozma utcai börtön kapuja előtt. Tasnádi Péterre vártak, aki hamarosan kilépett a rácsos kapuk mögül, s a jól megtermett emberei gyűrűjében luxus Mercedesébe ült. Elöl és hátul egy-egy kocsi biztosította a „főnök” autóját, s nagy robajjal elhajtottak. A rá váró újságírók egyikének sem adott interjút.
Szeptember közepén munkát keresett Tasnádi
Nincs munkahelye, nincs vállalkozása, éppen munkahelyet keres – nyilatkozott a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt szeptember 16-án Tasnádi Péter. A vállalkozó adócsalási ügyében tegnap a bíróság nem tudott elsőfokú ítéletet hozni, mert az egyik könyvszakértő betegségére hivatkozva nem jelent meg.
Az V-XIII. kerületi ügyészség vádirata szerint Tasnádi Péter 248 millió forinttal adós az államnak. Az 1999-ben Tasnádi II. kerületi, Szemlőhegy utcai telkén a Hotex Kft. által épített villát a cég ellenérték nélkül átadta a vállalkozónak, aki a vagyongyarapodást az 1999. évi adóbevallásában nem tüntette föl. Az ingatlanforgalmi szakértő 937,5 millió forintra becsülte az ingatlan piaci értékét, a Hotex Kft. könyvelésében pedig 620,9 millió forintos bekerülési áron szerepelt a ház.
Tasnádi Izraelben még segédmunkás is volt
Tasnádi Péter bigott kommunista családban született 1950-ben. Édesapja katonatisztként, édesanyja egy külkereskedelmi vállalat párttitkáraként „építette szívvel-lélekkel és teljes meggyőződéssel a szocializmust” – derül ki a vállalkozó első könyvéből. A katonai iskola után hét évet töltött a marxista főiskolán, ahol annak minden szakát elvégezte.
Majd az Állami Biztosító ügynökeként – elmondása szerint – hét év alatt a legjobbak közé küzdötte föl magát. Az akkor monopolhelyzetben lévő biztosító tisztes jutalékot fizetett Tasnádinak, de ez sem elégítette ki pénzéhségét. Fizetését más üzletekkel egészítette ki: biztosítási ügynökként hozzájutott az autókiutalásra várók listájához, s a lehetőségről lemondók kocsiját jó pénzért kiközvetítette olyanoknak, akik mindenképpen hozzá akartak jutni a hetvenes évek jólétének szimbólumához, a Zsigulihoz.
Tasnádi 1977-ben megnyitotta a főváros első testkultúra- szalonját, ahová csak úgy dőltek az akkori idők fontos emberei, szavai szerint az „elit”: művészek, sportolók, politikusok, újságírók. A bevétel az akkori szocialista valósághoz képest nem volt csekély: havi hatvan-hetvenezer forintot kaszált. De ami még fontosabb: itt épült tovább az a kapcsolatrendszere, amelyet a későbbiekben meglehetős hatékonysággal használt ki.
Később hirdetésszervezőnek állt, többek között a Népszabadságnak hozott bevételt, amelyről így írt könyvében: „… Ha mint a párt központi lapjának munkatársa bejelentkeztem bárhová, megnyílt előttem minden ajtó. Ráadásul vásároltam magamnak egy fekete Mercedest, úgy jártam-keltem szerte az országban, mintha a hatalom legbelsőbb köreihez tartoznék.”
Tasnádi a vastag bankszámlájával Bécsbe tette át székhelyét. Egy osztrák nő hajlandó volt hetvenezer schillingért hozzámenni feleségül, ami az állampolgársággal is együtt járt. Millióiból modellügynökséget nyitott, ám régi szerencséje elpártolt tőle, és elvesztette minden vagyonát. Üres zsebbel jutott el Izraelbe, ahol az egykor sikeres üzletember csupán a segédmunkási állásig jutott. Tasnádi azonban nem erről álmodott, így jelentkezett egy olyan félkatonai testőrképzőbe, amit gazdag gyémántkereskedők tartottak fenn.
A hat hónapos elitkiképzés ingyenes volt, s a hallgatók személyi testőrként vagy titkárként helyezkedtek el a gyémántüzlet legbefolyásosabb üzletemberei mellé. A Tasnádi ellen folyó rendőrségi vizsgálatkor felmerült az a lehetőség, hogy a testőrképzőt az izraeli titkosszolgálat, a Moszad működteti, ilyenformán pedig ő is a körükbe tartozik. Ezt Tasnádi cáfolta.
Tasnádi személyi testőrnek szegődött egy gazdag gyémántkereskedő mellé. Főnökével beutazta szinte az egész világot, de a jól fizető állás gyümölcse a luxuskaszinók pénztárába folyt. Szenvedélyévé lett a szerencsejáték, ő volt a nagy játékos és egyben a nagy vesztes is. Annyi pénze azonban még maradt, hogy 1987-ben újra Bécsben telepedjen le, hogy a magyar bevásárlóturizmust kihasználja. Előfordult, hogy egymillió schilling bevételt könyvelt el egy nap alatt.
Tasnádi Péter 1991-ben tért haza végleges letelepedési szándékkal, s az elsők között kezdett el foglalkozni őrzés-védelemmel. Cégeket alapított a megtakarított harmincmillió forintjából, s létrehozta a Maccabi Sportklubot, később az Utcai Harcosok Szövetségét. Itt edzési és versenyzési lehetőséget adott a küzdősportokban jeleskedőknek, cserébe a fiúk Tasnádi és mások magas kamatra kiadott pénzeit hajtották be, kétes szórakozóhelyek portaszolgálatait látták el. Az üzletbe később sógora, a nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, Láposi Lőrinc is bekapcsolódott.
A vállalkozó egyre jobban belesüppedt az alvilág ragacsába, nevét összefüggésbe hozták a fővárosi szervezett bűnözéssel, azaz a váci hetekkel. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 1992-ben kezdett el nyomozni a maffiafőnöknek kikiáltott hét férfi ellen. Úgy gondolták, hogy Tasnádi demonstratív – fényes nappal, a Rákóczi úti irodájában történt – elfogásával és büntetőeljárás alá helyezésével eljuthatnak a többi hat emberig. Be is gyűjtötték Prisztás Józsefet, Döcher Györgyöt, Lovas Pétert, Haris Sándort, Csobolya Attilát és Száva Lajost, de végül csak Tasnádit sikerült elítélni, őt is öt év múltán. Két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, zsarolás, önbíráskodás, személyi szabadság megsértése és lőfegyverrel való visszaélés miatt.
1999 őszén újra kattant a bilincs Tasnádi csuklóján, de ezúttal nem az irodájából vitték el a kommandósok, hanem a Ferihegyi repülőtérről. A vádak hasonlók voltak az 1992-es eljáráshoz, de hozzájuk csapták még az adócsalást és a bűnszervezet létrehozása és működtetése vádját is. Ezzel az első maffiaper kezdődött Magyarországon.
Nem lehet tudni, hogy a rendőrség vagy az ügyészség hibájából, mindenesetre a bíróság sem első, sem másodfokon nem látta bizonyítottnak a súlyos büntetési tételt jelentő maffiavádat. Négy és fél éves börtönbüntetést szabtak ki Tasnádira két éve azzal, hogy le kell töltenie a korábban kapott két évét is.
Az első- és másodfokú eljárás között öt hónapra kiengedték az előzetes letartóztatásból. Tasnádi számos olyan helyen – tévéstúdióban, szórakozóhelyen, vidéki főzőversenyen – jelent meg, ahová a házi őrizet miatt nem mehetett volna. Még a jogerős ítélet kihirdetése előtt négy hónappal visszavitték Tasnádit a börtönbe. Eközben megindult a 240 millió forintos adócsalás ügyében a nyomozás, valamint egykori „pénzügyminisztere” ellen Kölnben vádiratot nyújtottak be, s Márai Pétert előzetes letartóztatásba helyezte a német hatóság. Több közös vagyonukat – például a balatoni Négy Évszak szállodát – zár alá helyezte a bíróság. Az ügy kapcsán Tasnádi szerepét is vizsgálták, de a több éve folyó eljárás azóta elhalt.
Tasnádi személye a legújabb, a szocialistákhoz köthető botrányban, a K&H-ügyben is előkerült. A rendőrség gyanúja szerint felvételek bizonyítják, hogy ’98 márciusában Tasnádi számlát nyitott az akkor Rejtő E. Tibor vezetése alatt álló ING Banknál, ahol a későbbi K&H-vezér maga írta alá a szerződést. 2001 őszén viszont, amikor a rendőrség nyomozni kezdett, már nem volt nyoma a direktor szignójának. Tasnádi állítólag összesen 160 millió forintot fizetett be a számlára, jobbára kis címletekben. A pénz egy részét utóbb értékpapírokba fektették, másik részét felvette Tasnádi. Rejtő E.-t törvény kötelezte a pénzmosás-gyanús ügylet jelentésére, ám ő ezt elmulasztotta. A felelősségre vonás végül elmaradt, mert az ügy időközben elévült.
Tavaly novemberben Kulcsár Attila állítólag azt mondta: Rejtő E. Tibor több alkalommal is életveszélyesen megfenyegette. „Ha bármiről említést teszek, akkor Tasnádi Péterrel intéztet el” – vallotta Kulcsár, aki utóbb cáfolta, hogy ilyen kijelentést tett volna.
Belügyminiszter akart lenni
A balliberális hatalomhoz való egyértelmű közeledésére jellemző, hogy amikor az elsőfokú ítéletének kihirdetése után kiengedték az előzetes letartóztatásból, nem tudni, miben, talán az amnesztiában bizakodva üdvözölte a frissen megalakult koalíciót. Az egyik internetes újságnak még azt is elárulta, hogy szívesen elvállalná a belügyminiszteri posztot, és felszámolná a szervezett bűnözést. Ugyanebben az interjúban elmondta: az SZDSZ-re adta voksát, és a börtönben minden rabot az MSZP támogatására buzdított, mert e két párt koalíciójától lehetett várni, hogy a demokratikus jogokat tisztelő, szakértő kormány jöjjön létre. Ezek után nem meglepő, hogy egy rendőrségi jelentésben az olvasható: egy sértett édesanyját azzal fenyegette meg, hogy mindent megtehet, mert az MSZP-t és az SZDSZ-t is ő juttatta hatalomra.
origo.hu
Ő lett a legszebb magyar kislány – olyan szerény, hogy még az osztálytársai sem tudtak róla
