45 felett egyre nehezebb munkát találni

Egy kutatás szerint a „holtig tartó tanulás” doktrínáját tehát leginkább az értelmiségiek érzik sajátjuknak - a nyolc általánost végzők mindössze öt százaléka jár valamilyen tanfolyamra, továbbképzésre. Leginkább az idősebb korosztály szorulna rá az új ismeretek megszerzésére, munkavállalási nehézségei miatt.

A 34 évnél fiatalabbak több mint kétharmada, a 45 éven felülieknek mindössze négytizede vesz részt képzésekben, holott leginkább az idősebb korosztály szorulna rá az új ismeretek megszerzésére, vagy a régiek felfrissítésére, hiszen munkavállalási nehézségeik gyakran az elégtelen iskolázottsági és szakképzettségi szintből származnak – írja a Világgazdaság egy, a foglalkoztatás és a képzés kapcsolatát vizsgáló GKI-tanulmányra hivatkozva.

A már meglévő iskolai végzettség meghatározó a további ismeretek megszerzése során, ugyanis míg a legfeljebb nyolc általánost végzettek mindössze öt százaléka jár tanfolyamra, addig a szakközépiskolát végzettek csaknem fele, a felsőfokú végzettségűeknek pedig közel kétharmada. A „holtig tartó tanulás” doktrínáját tehát leginkább az értelmiségiek érzik sajátjuknak – derül ki a kutatásból.

Legnagyobb arányban a beosztott 45 év feletti diplomások képzik magukat, őket követik a vezetők-irányítók és a középfokú végzettségű szellemiek. Az idősebb fizikai dolgozóknak csak mintegy negyede járt valamilyen szaktanfolyamra.

A képzések döntő többségét, azaz csaknem négyötödét a munkaadók fizették, a munkavállalói (részbeni vagy teljes) finanszírozás aránya 16 százalékos, míg a Foglalkoztatási Hivatal az esetek öt százalékában szerepelt finanszírozóként. A nyolc általánost vagy kevesebbet végzettek tanfolyamait kizárólag más fizette, saját finanszírozásra leginkább a gimnáziumot, a főiskolát vagy egyetemet végzettek képesek és hajlandók. Mivel a képzések oroszlánrészét munkaadók fizetik, nem meglepő, hogy az ismeretszerzés módjának háromnegyede szakmai továbbképző jellegű. További 14 százaléka új szakismereteket adó, egytizedük pedig egyéb általános jellegű (például nyelv- és számítógépes tanfolyam). A rutin jellegű tanfolyamok (munka-, baleset-, tűzvédelmi stb.) aránya elenyésző, nem éri el a két százalékot sem – írja a gazdasági napilap.

Az át- illetve továbbképzés hatásait értékelve kiderült: a képzés hozzásegítette a 45 éven felülieket munkahelyük megtartásához.
A második legnagyobbra értékelt hatás az önbizalom növekedése volt. A válaszadók mintegy harmada összefüggést érzékelt az elvégzett képzés és a béremelés között is – teszi hozzá a Világgazdaság.