Lukács Csaba: Münchenből Prágába

Lukács Csaba: Itt azonban ez nem megoldható, és sofőrt sem tudnak adni a kocsira, aki viszszahozná azt. Miután határozottan rákérdezek a miértre, elvégre uniós országokról van szó, a pultos elmosolyodik és bevallja: ha Bécsbe vagy Rómába mennék, akkor hagyhatnám ott nyugodtan az autót, de Kelet-Európa ez ügyben még csak formálisan tartozik az unióhoz. Az őszinte beszéd után veszem észre a feliratot, amelyben büszkén hirdetik, hogy május elseje óta külön letéti díj nélkül adnak autót a Szlovéniába, Szlovákiába, Csehországba, Lengyelországba és Magyarországra utazó ügyfeleiknek, hogy aztán apró betűkkel kiegészítsék: a Mercedes, BMW, Audi, Volkswagen és ezekkel egy kategóriás típusokra nem vonatkozik az ajánlatuk…
Nincs autóbuszjárat sem a két város között, így van időm elgondolkodni azon, hogy a májusi csatlakozás előtt, a hatalmas uniós kampányban erről valahogy elfelejtették tájékoztatni a kedves leendő uniós polgárokat. Úgy látszik, Európának van egy hátsó udvara is, amelynek lakói szintén uniós polgárok ugyan, de azért erős reteszekkel védik tőlük az elülső rész gyepét.

(Magyar Nemzet, 2004. december 29.)