A lap szerint 14 százalékos többletköltséget okoz az eddig mindent számla nélkül intéző építkezőknek, hogy a költségek hetven százalékáról áfás számlát kell hoznia. Tízmilliós építési költségnél ez 1,4 millió forintot jelentene, ugyanakkor szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy áfa- mentesen aligha volt megoldható eddig egy építkezés – írja a Népszabadság.
Ez azt jelenti, hogy az áfás számla követelése így háromszázezertől egymillió forintig terjedő többletterhet jelent a becslések szerint egy tízmilliós építkezéssel számolva, ami a kisebb összegű támogatások – például az egy gyerekre járó szocpol – felvételét értelmetlenné is teheti.
Az új szabály csak a február elsejét követően igényelt támogatás, illetve hitel esetében érvényes. Az intézkedés azokat érinti, akik maguk építenek – felújítanak vagy korszerűsítenek.
Az áfás számlát egyszerűbb olyan vállalkozótól hozni, aki szerepel az APEH erről szóló listáján, mivel ha nem, akkor külön igazolást kell kérni az adóhivataltól. Az adóhatósági adatbázisra azonban még jó pár hétig várni kell.
A Népszabadság szerint a piaci szereplők egybehangzóan üdvözölték a szigorításokat, ők a feketepiac visszaszorulását várják, azonban a megkérdezett építőanyag-kereskedők, építési vállalkozók mindegyike a lap munkatársától hallott először a február elejétől hatályos új szabályokról.
A bankoknak a február elsejét követően benyújtott igénylések esetén a támogatások (a szocpol) kifizetése, hiteleknél az utolsó részlet átutalása előtt meg kell követelniük az ügyfelektől a számlák bemutatását. Addig nem is folyósíthatják a szükséges összeget, amíg meg nem győződtek arról: az APEH által elfogadott építőipari cégek számláival igazolta ügyfelük a költségeket. A hitelintézetek ugyan nem vizsgálják a számlák tartalmát, de csak olyat fogadhatnak el, amelynek kibocsátója a számla kibocsátásakor adóalanyként szerepelt az APEH nyilvántartásában.
Arra azonban még jó pár hétig várni kell, hogy az adóhatóságnál létrehozott adatbázisból meg lehessen állapítani, mely vállalkozások számláit fogadják el biztosan a hitelintézetek. Az APEH honlapján csak mostanában jelenhet meg az a nyomtatvány, amelyen a vállalkozások – ha akarnak – bejelentkezhetnek a központi nyilvántartásba. A 05107-es számot viselő hivatalos papíron az adatbázisba bejelentkező cégek vállalják, hogy adószámukat, székhelyüket, nyilvántartásba vételük és esetleges törlésük időpontját az adóhatóság az interneten közzéteszi.
A nyilvántartásban szereplő adatokat naponta frissíteni fogja az APEH.
Az egyik szemem sír, a másik pedig nevet – mondta Pataki Mátyás, az Építőanyag Kereskedők Országos Egyesületének elnöke. Az intézkedés miatt ugyanis az áfát különböző trükkökkel „lenyelő” cégek mozgástere szűkülni fog, ami a szabályszerűen működő vállalkozások számára kétségkívül előnyös lesz. Csakhogy a döntés következménye az építkezés megdrágulása is, ami az építőanyagok iránti kereslet csökkenésével járhat. A kereskedőknek vevőik megtartása érdekében szűkíteni kell az árrésüket, ami a piaci verseny élesedésével jár. A jelenleg működő 1500 építőanyag-kereskedő mindegyikének aligha lesz helye a piacon. Pataki Mátyás Ausztriát hozza példaként, ahol körülbelül száz társaság látja el cseréppel, téglával, cementtel az építkezőket.
Az építőipari vállalkozásokat tömörítő szervezetek többsége nem fogadta kitörő örömmel a kormány Fészekrakó-programját. Az ellenzők között találjuk a könnyűszerkezetes házak építőit is. Kárpáti József, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének Könnyűszerkezet-építő szakmai tagozatának elnökhelyettese nem állítja, hogy a programnak nincs kedvező oldala, de úgy véli: alkotói nem vették figyelembe a lakáspiac jelenlegi gyakorlatát.
– A Fészekrakó tovább erősíti a feketegazdaságot, támogatja a számlagyárak működését. Ösztönzi az elavult, bár olcsó technológia életben tartását, a korszerűtlen, rossz hőszigetelésű, így csak drágán üzemeltethető lakások építését – sorolja a Fészekrakó hibáit Kárpáti.
adózás
Kétkulcsos adózás: a középosztályt sújtaná a Tisza terve, az orvosokat, mérnököket, vállalkozókat
