A szlovákiai ellentét

Szinte egyetlen EU-tagállamban sincs olyan közel egymáshoz a gazdagság és a szegénység mint Szlovákiában. Míg keleten nemcsak a katasztrofális körülmények között élő cigányoknak okoz gondot, „hogy inkább rosszul, mint jól életben maradjanak”, addig a pozsonyi felső osztályok immár egy ideje fizetőképes keresletet jelentenek, ami a szomszédos Ausztria számára is egyre érdekesebb – írja a Die Presse

2005. 01. 20. 9:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (diepresse.com )

A konzervatív napilapban Christoph Thanei A regionális árkok egyre mélyülnek címmel tudósít a közép-európai kis tigrisről, Szlovákiáról. Míg a fővárosban mindössze 3,7 százalékos a munkanélküliség, addig az országos szinten továbbra is 17 százalékos.

Míg keleten nemcsak a katasztrofális körülmények között élő cigányoknak okoz gondot, „hogy inkább rosszul, mint jól életben maradjanak”, addig a pozsonyi felső osztályok immár egy ideje fizetőképes keresletet jelentenek, ami a szomszédos Ausztria számára is egyre érdekesebb. Az átlagkereset 2004-ben a pozsonyi régióban elérte a 20168 koronát (közel 130 ezer forintot), addig Eperjes térségében ez 11.829 koronával (mintegy 75 ezer forinttal) alig haladta meg ennek a felét.

Az IVO közvéleménykutató intézet kérdésére a pozsonyiak 67 százaléka gondolta úgy, hogy az ő régiójában a legjobbak az életlehetőségek, míg Kassán mindössze a válaszadók 1 százaléka volt ugyanezen a véleményen. Az elkészült tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy mind a pozsonyi optimista, mind a kassai pesszimista hozzáállás az előző évi kutatásaikhoz képest markánsan megerősödött.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilapban Lars-Broder Keil A koalíció nem tud megállapodni a zsidó bevándorlás kérdésében című írásában foglalkozik a kormányon belüli vitákról. Az SPD enyhe korlátozást és egy világos kritériumkatalógust javasol, a zöldek ezt ellenzik, a CDU a szociális segélyt igénylők magas számarányára hivatkozik.

A Bundestag SPD-frakciójának szóvivője, Dieter Wiefelspütz valamint CDU-beli kollégája, Hartmut Koschyk arra emlékeztetett, hogy a szándékolt zsidó bevándorlásnak kettős célja volt. A bevándorlás egyrészt az oroszországi zsidóságnak kívánt biztonságot adni az ottani antiszemitizmussal szemben, másrészt a németországi zsidó közösségekbe kívánt életet lehelni.

Ez megtörtént, közel 200 ezer zsidó 1998 óta történt bevándorlásával- nyilatkozta Koschyk. A jövőben az integrációnak kell a bevándorlással szemben fontossá válni, s ez a zsidó közösségek érdeke is- fogalmazott Wiefelspütz. A hitközségek ezzel a feladattal gyakran túlterheltek, hiszen a bevándorlók nem tudnak németül, és minimális érdeklődést mutattak a zsidó vallás iránt. Alig 80 ezren, a bevándorlók kevesebb, mint a fele talált felvételre a németországi zsidó közösségekben- folytatja Koschyk.

Ehhez jönnek a szociális problémák is, hiszen a szociális segélyből élők a zsidó bevándorlók 60-85 százalékát teszik ki, amint ezt a belügyi államtitkár Fritz Rudolf Körper tegnap a Bundestag belügyi bizottságában elmondta. „Ez pedig nem lehet sem a társadalom, sem a zsidó közösségek érdeke” – mondta Koschyk a lapnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.