Bácskai Tamás közgazdász elismerte, hogy ügynök volt

A hír igaz, de sok minden a szöveg környezetéből kiragadva nem ugyanaz – mondta Bácskai Tamás közgazdász a Magyar Nemzetben megjelent cikkre reagálva, miszerint az ötvenes évek végén jelentett az állambiztonsági szerveknek. A neves kutató az 1956-os forradalom után "Szabó István" néven, később "Nagy Lajos" fedőnéven nyilvántartott ügynökként írta jelentéseit.

Bácskai Tamás elismerte, hogy a Magyar Nemzetben közölt hír igaz, valóban jelentett az ötvenes évek végén az állambiztonsági szerveknek. A neves kutató mindezt azzal indokolta, hogy az 1956. október 23-i tüntetésen és annak előkészületei során „teljesen véletlenül nagyon radikálisan jobboldali műegyetemi környeztbe került, ahol olyan erőteljes antiszemita jelszavak voltak, hogy úgy érezte, hogy életveszélyes helyzet alakulhat ki a zsidók számára„ – olvasható az MTV Teletext oldalán.

Mint azt a Magyar Nemzet szombati számában közölte: a köztiszteletben álló közgazdász az 1956-os forradalom után ”Szabó István„ néven kezdte írni jelentéseit a kommunista titkosszolgálatnak. Bácskai Tamás később ”Nagy Lajos„ fedőnéven nyilvántartott ügynökként látta el ”hasznos információkkal„ a diktatúra titkosrendőrségét – derül ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában fellelt korabeli dokumentumokból.

Az áttanulmányozott, 395 oldalnyi jelentésből álló iratanyag az 1956. november 29. és 1961. augusztus 16. közötti időszakban keletkezett. A nemzetközi hírű tudós nemcsak kollégáiról, de saját családtagjairól is jelentett. Bácskai 1962-től Ausztriában a kommunista Békevilágtanács titkáraként képviselte a Magyar Népköztársaságot. Ilyen munkát ebben az időben csak az végezhetett, aki teljes mértékben élvezte az MSZMP KB bizalmát.

A tekintélyes közgazdászprofesszor közvélemény-formáló nyilatkozatait, írásait rendszeresen közli többek között a Népszabadság, a Népszava, a Figyelő, a 168 Óra. Göncz Árpád államfő 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntette ki Bácskait.