Ma kezdődik a játékfilmek versenye a 36. Magyar Filmszemlén. A játékfilmek premiervetítéseit a Millenáris Teátrumban tartják, az ismétléseket a Mammut moziban. A közönség a szemle filmjeit a Mammut moziban és az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatja.
A 36. Magyar Filmszemle játékfilmes versenyprogramjában 21 játékfilmet vetítenek. A 24 játékfilm közül tizenegy alkotást ősbemutatóként láthat a szakma és a közönség, tizenhármat a szemle megrendezése előtt 2004-ben vagy 2005-ben már bemutattak a magyar mozikban.
A játékfilmek zsűritagjai Gazdag Gyula rendező, a zsűri elnöke; Medvigy Gábor operatőr; Szilágyi Ákos esztéta; Kéri Ádám képzőművész, egyetemi tanár és Hutlassa Tamás producer.
A játékfilmek közül ma mutatják be Árpa Attila Argó, Oláh J. Gábor Rap, revü, Rómeó, Vranik Roland Fekete Kefe és Gauder Áron Nyócker! című alkotásait.
Argó
Az egyik legnagyobb kereskedelmi csatorna kreatív igazgatójaként ismertté lett Árpa Attila egykoron a Színház és Filmművészeti Főiskola padjait koptatta, majd – televíziós vargabetűje után – visszatért a filmiparba: Argó címmel akcióvígjátékot rendezett.
Rap, revü, Rómeó
A cím által jelzett három szálon fut a háromféleképpen kezelt történet: a szabolcsi rapzenekar viszi a rap-vonalat, Rómeó fémjelzi a szerelmi szálat, Revünek hívják az alvilági bárt. A főszerepben Gálvölgyi János, Stohl András, Monori Lili és Ónodi Eszter. A címszerepet egy kevésbé ismert színész, Csányi Dávid alakítja, Júlia szerepében pedig Nguyen Ha Phuong látható.
Fekete Kefe
Négy álkéményseprő egy elrontott délelőtt után, egy kecske gyomrában keresi a megoldást… Megtalálják!
Nyócker
A film egy nagy kaland története. A budapesti dzsungel mélyén, a nyolcadik kerületben egy csapat tini – cigányok, magyarok, egy kínai és egy arab – arra szövetkezik, hogy a lehető leggyorsabban rengeteg pénzt állít elő. Pénz persze mindig kell. De mire kellhet nagyon sok pénz? A cigány Ricsi és a magyar Julika egymást életre-halálra gyűlölő szüleit kell kibékíteni a földi javakkal, hogy a két szerelmes a gazdagság árnyékában végre egymásé lehessen.
Ma kezdődik a kísérleti és kisjátékfilmek vetítése is, melyeknek versenyébe 36 alkotást válogatott be az előzsűri, köztük 26 kisjátékfilmet és 10 kísérleti filmet.
Reformidőszak a filmszakmában
Hagyományteremtő céllal adta ki a Magyar film 2004 című kiadványt a Nemzeti Filmiroda, a NKÖM és a Média Desk közösen. A könyv összefoglaló képet nyújt a hazai filmszakma meghatározó intézményeinek elmúlt évi tevékenységéről, bemutatja a filmtörvény elfogadásával járó változásokat, és áttekinti a filmgyártás, forgalmazás, moziüzemeltetés területét. A kiadvány nemcsak a szakmának, hanem a szélesebb közönségnek is szól – hangzott el a Nemzeti Filmiroda csütörtöki sajtótájékoztatóján. Emellett az összeállítás nem titkolt szándéka, hogy külföldiek is tájékozódjanak belőle – a könyv angol nyelven is megjelent –, s ezzel megkönnyítsék az itthoni filmkészítőknek a nemzetközi színpadon való megjelenést. Vezér Éva, a Magyar Filmunió ügyvezető igazgatója arról ír a kiadványban, hogy miként szerepeltek a magyar filmek a nemzetközi szemléken. Emellett a Nemzeti Filmarchívum 2004. évi tevékenységéről is beszámol a könyv.
A tavalyi évtől reformidőszak kezdődött a filmszakmában – hangzott el a sajtókonferencián, ahol a Nemzeti Filmiroda első féléves munkájáról számoltak be. Elhangzott, hogy a Nemzetközi Filmiroda a mozgóképtörvény jogszabályai szerint az eljárási formákat teljesítette. Emellett kialakult eljárásrendet működtet annak érdekében, hogy megkönnyítsék a filmszakmában dolgozók helyzetét. A filmiroda 340 mozgóképszakmai szereplőt vett nyilvántartásba. A rendszer célja, hogy megfossza mindazokat a szereplőket a közpénzekhez jutás újabb lehetőségétől, akik az állami támogatás felhasználása során visszaélést követtek el. Szó esett a korhatár-besorolásról, amelynek keretében 648 filmalkotást soroltak be a kiskorúak védelme érdekében. A filmiroda egyelőre nem tudja megszüntetni azt az anomáliát, hogy egyes helyeken (napilapokban, televízióműsorban) némely filmet a régi, csillagos rendszer szerint soroltak be, egyes alkotásokat pedig – amelyeket a filmiroda bírált el – a korhatárjelölés szerint. Ötven fölött van azoknak az alkotásoknak a száma, amelyek megkapták az „art” minősítést és az azzal együtt járó támogatást. A törvény azon három pontja, amely alapján ezt meghatározzák, korrekcióra szorul, mivel nem állta ki az idő próbáját – hangzott el a sajtótájékoztatón. Szó esett még a magyar filmgyártás finanszírozási helyzetét javító, a hazai filmipar élénkítését célzó adókedvezmény bevezetéséről, amely során a múlt évben 25 adóigazolást adott ki 19 magyar és 3 külföldi produkció részére a filmiroda.
Kilenc díjat ad át a Diákzsűri
A filmszakos egyetemi és főiskolai hallgatókból álló szervezet 2005-ben hetedik alkalommal vesz részt a Magyar Filmszemlén. Idén tizenkét iskola küld delegáltat – ami a tizenkét tagú zsűri esetében az országos reprezentálhatóság maximumát jelenti –, Budapestről az ELTE, a Károli Gáspár Református Egyetem, illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetem, vidékről Eger (EKF), Szombathely (BDF), Pécs (PTE), Esztergom (VMF), Piliscsaba (PPKE-BTK) Székesfehérvár (KJF), Kaposvár (KE), valamint új tagként Szeged (SZTE) és Nyíregyháza (NYF) küldöttei lesznek jelen.
A zsűri négy szekcióban (nagyjátékfilm, első film, dokumentumfilm, kisjátékfilm) végzi munkáját. Minden szekció két díjat ítél oda: a fődíjasok elnyerik a Zöld Holló-szobrot, a különdíjasok oklevél elismerésben részesülnek. Idén először kerül átadásra a legjobb filmzenének járó díj, amelyet a szervezet egésze szavaz meg. A szabad véleményalkotás híveként a diákzsűri kizárólag a filmek művészi értéke szerint ítél, díjai az új generáció értékítéletei, amelyek a fiatalság alternatív szűrőjén keresztül világítanak rá a magyar film értékeire.
Teszler Tamás, a filmszemle diákzsűrijének egyik fő szervezője a Magyar Nemzetnek elmondta: szerinte mostanában az alkotók egyre inkább csak a közönség igényeit kívánják kielégíteni. Az ötletek jók, az alkotók kreatívak, az anyagiak adottak, de a szakmai színvonal mintha csökkenne. A nézettségi adatok alapján a közönség újra és újra megadja az esélyt a filmeseknek, de van, hogy csalódniuk kell. Ugyanakkor hozzátette: az idei szemlén a huszonegy játékfilm, a harminchat kisjátékfilm és a negyvenkét dokumentumfilm között érhetik a nézőket meglepetések.
origo.hu
Bombariadó Székesfehérváron: újabb részletek derültek ki
