Tarolt a Fekete kefe, fődíj az Új Eldorádónak

A Fekete kefe lett a játékfilm kategória fődíjasa a 36. Magyar Filmszemlén. A kisjátékfilm kategória fődíját A karusszel rítus nyerte el, míg a kísérleti filmek közül a Résfilmet ítélte a legjobbnak a zsűri. A dokumentumfilmes fődíjat az Új Eldorádó kapta. Az elismeréseket ma este adják át a Budapesti Kongresszusi Központban. A diákzsűri értékelése szerint az idei szemle nem volt elég színvonalas.

Nyilvánosságra hozták a 36. Magyar Filmszemle díjait. A játékfilm kategória fődíjasa a Fekete kefe lett, míg a diákzsűri a Fény ösvényei című filmet értékelte a legjobbnak. A közönség a legtöbb szavazatot az Argóra adta – derül ki a Filmszemle honlapján közétett listából.

Játékifilm kategória

Fődíj: Fekete kefe (Vranik Roland)
Legjobb rendezés díja: Gárdos Péter (A porcelánbaba)
Rendezői látvány díj: Gauder Áron (Nyócker )
Legjobb női alakítás díja: Gryllus Dorka (Dallas Pashamende)
Legjobb férfi alakítás díja: Cserhalmi György (A temetetlen halott, és A fény ösvényei című filmek)
Legjobb női epizód alakítás díja: Tóth Ildikó (Ég veled!)
Legjobb férfi epizód alakítás díja: Csányi Sándor (A porcelánbaba, az Állítsátok meg Terézanyut!, és A fény ösvényei című filmek)
Legjobb forgatókönyv díja: Pacskovszky József, Sándor Pál és Gózon Francisc (Ég veled!)
Legjobb első film rendezői díja: Mispál Attila (A fény ösvényei)
Legjobb operatőri munka: Pohárnok Gergely (Fekete kefe)
Produceri díjak: Miskolczi Péter és Váradi Gábor (A fény ösvényei), Garami Gábor (A miskolci boniésklájd és a Csoda Krakkóban című filmek), Pataki Ágnes, Major István, Kovács Gábor és Muhi András (Fekete kefe)
„Arany mikrofon” díj: Balázs Gábor hangmérnök (Dallas Pashamende, A fény ösvényei, és az Állítsátok meg Terézanyut című filmek)
„Arany olló” díj: Politzer Péter vágó (A fény ösvényei)
Játékfilm különdíjak:
Gene Moskowitz – díj: Gárdos Péter (A porcelánbaba)
A leglátogatottabb magyar film: Magyar vándor
A tavalyi naptári év legmagasabb nézőszámot elért játékfilmje: Magyar vándor
A Második Magyar Filmplakát Kiállítás és Verseny Közönségdíja: Dealer (Fliegauf Benedek)
Szakmai zsűri: Getno (Jeli András)

Kisérleti – kisjátékfilm kategória:

Rendezői és operatőri díj: Kenyeres Bálint rendező és Erdély Mátyás operatőr (Before Dawn)
A kisjátékfilm kategória fődíja: A karusszel rítus (Gayer Zoltán és Molnár Péter)
Kísérleti film kategória fődíja: Résfilm (Kardos Sándor)

Dokumentumfilm kategória:

Fődíj: Új Eldorádó (Kocsis Tibor)
Rendezői díjak: Varga Ágota (Leszármazottak), Zsigmond Dezső (Csigavár)
Operatőri díjak: kap Xantus Gábor (Népesség Istentől, népesség embertől), Bucsek Tibor (Képíró – Aba Novák Vilmos)
Duna Televízió különdíja: Litauszki János
Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium díja: Fekete Ibolya (Utazások egy szerzetessel)
Visegrádi Díj: Zsigmond Dezső (A Csigavér c. film angol feliratozására)
Schiffer Pál-díj: Fátyol Tivadar (Út a halálba – Roma holocaust és kárpótlás)

A diákzsűri díjazottjai:
Nagyjátékfilm
Fődíj: Mispál Attila (A fény ösvényei)
Különdíj: Gárdos Péter (A porcelánbaba)
Elsőfilm
Fődíj: Szekeres Csaba (Kinder Garden)
Különdíj: Vranik Roland (Fekete kefe)
Dokumentumfilm
Fődíj: Zsigmond Dezső (Csigavár)
Különdíj: Moharos Attila (Székelyföldi szolgasorsok)
Fődíj: Mészáros Péter (Kyrie)
Különdíj: Czukor Balázs és Horváth Kristóf közös alakításáért az Undorground című filmben

36. Magyar Filmszemle közönségszavazásának díjazottjai:
I. Argó (Árpa Attila)
II. Fekete kefe (Vranik Roland)
III. Le a fejjel! (Tímár Péter)

A 36. Magyar Filmszemle elismeréseit ma este adják át a Budapesti Kongresszusi Központban. Az ünnepség után a külön meghívóval rendelkezőknek levetítik minden idők legdrágább magyar filmjét, a Sorstalanságot, amely csütörtöktől már a mozikban is látható. Folyamatosan nagy érdeklődés mutatkozott a szemle iránt, amelyen versenyben 21 játékfilmet vetítettek, közülük 11 alkotást először láthatott a szakma és a közönség. Versenyben volt 42 dokumentumfilm, 36 kísérleti és kisjátékfilm. A szakma magyar képviselői mellett közel 150 külföldi újságíró, fesztiválszervező, kulturális intézmény munkatársa is ellátogatott a mustrára.

Diákzsűri: mélypont az idei filmszemle

Idén már hetedik alkalommal értékelte a szemle alkotásait a diákzsűri. A termést tizenhét egyetemista és fõiskolás nézte végig. Külön csoport értékelte a nagy- és kisjátékfilmeket, a debütáló rendezők alkotásait és a dokumentumfilmeket. A nagyjátékfilmek közül leginkább Mispál Attila A fény ösvényei, Vranik Roland Fekete kefe és Gárdos Péter A porcelánbaba című filmjét emelték ki, de ezekkel kapcsolatban is felmerültek elmarasztaló megjegyzések. A kéményseprő fiúkról szóló Fekete kefét például „minimalista filmnek” nevezték, ugyanakkor eredeti, friss szelleműnek.

A diákzsűri a mostani szemlét abszolút mélypontnak tekinti, amely megtöri a magyar filmművészet utóbbi években érezhető fölfelé ívelését. A filmek szakmai színvonalat hiányolta a diákzsűri főszervezője, Teszler Tamás, aki úgy vélte, baj van a történetírással, a dramaturgiával, és az ötletek ellenére a rendezők patronjai legtöbbször a semmiben durrannak el. A rossz színészvezetésre példaként említette Ragályi Elemér Csudafilmjét, ahol jó szereplők a kritikus szerint csak azért tűnnek föl, hogy a plakátokon reklámozzák velük a produkciót. A diákzsűri az idei szemle dokumentumfilmjeinek átlagosan közepes osztályzatot adott.

Bemutatják a Sorstalanságot is

A 36. Magyar Filmszemle zárónapján debütál a Sorstalanság című film, amely a Nobel-díjas Kertész Imre művéből készült. A film egy átlagos zsidó kamaszfiú sorsát mutatja be, akit nem sokkal azután, hogy apját munkaszolgálatra viszik, elfogják és Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják. A produkciót Koltai Lajos rendezte, zeneszerzője Ennio Morricone, főszereplője pedig Nagy Marcell. Nagy várakozás előzi meg a filmet, mivel a mű teljes költsége: 2,5 milliárd forint, a teljes állami támogatás 920 millió forint a Magyar Mozgókép Közalapítványon keresztül. Ezzel pedig minden idők legdrágább magyar filmjének számít.

A Magyarország, Németország, Nagy-Britannia koprodukciójában készült Sorstalanságot a magyar filmtörténet legnagyobb szabású vállalkozásaként aposztrofálják. Minden szempontból a legek filmje: magyar filmben soha korábban nem volt ennyi – mintegy százötven – beszélő szereplő, soha korábban nem építettek ekkora díszletet. A Sorstalanságot még 2002–2003-ban készítették elő, a forgatás, amely finanszírozási okok miatt többször elakadt, 2003 decemberében kezdődött és tavaly nyáron fejeződött be.

Forrás: szemle.film.hu, Népszabadság, Magyar Nemzet