Magyar Bálint szerint a kétszintű érettségi bevezetése, a Sulinet-program kiterjesztése, a szakképzés átalakítása, a magántőke bevonása a kutatási szférába és a felsőoktatási reform kidolgozása a sarokpontjai Magyarország uniós felzárkózásának. Az oktatási miniszter az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága előtt tartott beszámolót. Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes alelnöke sérelmezte, hogy a tavaly tavaszi próbaérettségiről készült OKÉV-jelentés nem került fel a tárca honlapjára, és a középiskoláknak sem küldték el az országos eredményeket. Kiemelte: a jelentés szerint a diákok 22-23 százaléka az elégségeshez szükséges követelményeket sem teljesítette. A politikus azt kérdezte: vajon miért kell továbbra is fizetni a felvételi lapokért, ha megszűntek az egyetemi felsőoktatási vizsgák? Azt is tudni szerette volna, hogy a tárca miért a diákok létszámához köti az iskolák tízezer forintos fejenkénti támogatását, és miért nem a technikai felszereltséghez. A politikus szerint ezzel az intézkedéssel a szaktárca ismét a kistérségek tanintézményeit sújtja, miközben ezek felzárkóztatásáról beszél.
Magyar Bálint szerint a próbaérettségi tavaly májusban zajlott harmadikos diákok részvételével, akik felkészületlenek voltak, ráadásul az utolsó éves tananyag ismerete nélkül töltötték ki a feladatlapokat. Hozzátette: a próbavizsga tapasztalatait beépítették az új rendszerbe.
Mang Béla közoktatási államtitkár szerint azért kell fizetni a jelentkezési lapokért, mert a költségek nem csökkentek a felvételi vizsga kiiktatásával.
Révész Máriusz, a testület másik fideszes alelnöke azt kérdezte: a miniszter nem tart attól, hogy a magántőke bevonása az egyetemi beruházásokba az állam további eladósodásához vezet? A tárcavezető elismerte, hogy jobb és olcsóbb lenne, ha az állam egy öszszegben állná a költségeket, de a tárcának nincs erre pénzre, és arra sincs esély, hogy újabb 160 milliárd forintot kapjon erre a célra a költségvetésből.
Brüsszel
Brüsszel pénzelte a radikális NGO-hálózatot
