Túlórázók díjazás nélkül

Magyarországon a 30 és 39 év közöttiek túlóráznak a legtöbbet, hetente átlagosan több mint 11 órát, míg a legkevesebbet a 25-29 éveseknek fizetik ki - derül ki a KSH felméréséből.

A hazai vállalatok munkaidő- és műszakrendjét vizsgáló felmérésből – melyet a mai Világgazdaság ismertetett – kiderül, hogy a fizetett túlórák közel hatvan százaléka három ágazatban, nevezetesen a feldolgozó-, az építőiparban és a kereskedelemben oszlik meg, de az egészségügyben is sok a többletmunkát vállaló szakember. A közel 180 ezer túlórázó között az oktatásban dolgozók vannak a legkevesebben.

A veszély, hogy túlórájuk díjazás nélkül marad, leginkább a szolgáltatásban dolgozókat fenyegeti. A nők kiszolgáltatottabbnak tűnnek: míg a férfiaknál átlagosan heti 2,2 órát nem számol el a munkaadó, addig a gyengébbik nemnél ez az óraszám 3,2. Meglepő, hogy a férfiak körében a szellemi és fizikai foglalkozásúak közel azonos arányban túlóráznak, a nőknél inkább a fizikai foglalkozásúakra jellemző.

A KSH felméréséből többek között az is kiderül, hogy az alkalmazottak 91 százaléka, közel hárommillió ember dolgozik kötött, vagy részben kötött munkaidőben. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) adatai szerint tavaly csak a második fél évben közel négyezer munkaadó sértette meg a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat, a felügyelőség emiatt több mint 252 millió forint bírságot szabott ki a cégekre. A rugalmas, illetve kötetlen munkaidőben nehezen mérhető, hogy a munkaadók visszaélnek-e a szabályokkal.

A vállalkozóknak és a vállalkozások tagjainak közel fele szabadon dönthet a munkavégzés idejéről, és hét százalék azok aránya, akik csak a munkavégzés idejéről dönthetnek korlátozás nélkül, a módjáról viszont nem.

(Világgazdaság, Index.hu)