Tavaly írt ki közbeszerzési pályázatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az ország összes orvosi és szemészeti receptjének nyomtatására.
A nyertesnek két év alatt 384 millió (igény szerint akár tíz százalékkal több vagy kevesebb) vényt kell legyártania. A központi költségvetésben 569 millió forintot különítettek el erre a célra. Két pályázó jelentkezett, a Szenzor Számítóközpont Rt. és a neve ellenére magántulajdonban lévő, Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó Állami Nyomda Rt. Mindkettőt kizárták a pályázatból. Az utóbbi vállalkozást azért, mert noha 180 millió forinttal kedvezőbb ajánlatot tett vetélytársánál, a beküldött vénymintái nem feleltek meg a kiírásnak. Nem stimmelt például a betűméret és szín. A másik pályázó, a Szenzor ugyan a költségvetési keretösszegnél alacsonyabb ajánlatot tett, ám az OEP az eredeti pályázati összeghez hozzáadott még 10 százalékot, mondván: ha igény van rá, a 384 millió vénynél ennyivel többet kell majd nyomtatni. Így az ajánlat már meghaladta a rendelkezésre álló forrást, ezért ezt a céget is kizárták.
A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint az OEP jogellenesen döntött, mert a Szenzor ajánlata nem haladta meg a rendelkezésre álló forrást, ezért az egészségbiztosítót egymillió forintos bírsággal sújtotta. Az OEP bírósághoz fordult, ahol felfüggesztették a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát. Végső, jogerős döntés még nincs. Rajnai Attila, az OEP főosztályvezetője úgy látja: az OEP nem politikai, hanem kizárólag szakmai szempontok alapján határozott. Az egészségbiztosító most újabb közbeszerzési pályázatot írt ki, a dokumentációt mindkét korábbi jelentkező megvásárolta.
Hosszú évek óta ez a két cég vetélkedik a megbízásért. Az elmúlt tíz évben szinte mindig a Szenzor nyert, igaz, most a tavalyinál jelentősen drágább ajánlatot tett. Frajna Imre, aki az Orbán-kormány idején államtitkárként irányította az egészségbiztosítót, úgy látja: érthető, ha a kormányfő nyomdai érdekeltséggel rendelkező üzlettársa is pályázik állami megrendelésre. De mindez igencsak gyanús olyan előzmények után, mint amilyen a Nemzeti Tankönyvkiadó megvásárlása volt. Ismert: az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó Láng Rt. szerzett többségi tulajdont az addig állami tulajdonban lévő Nemzeti Tankönyvkiadóban. Az ügyletet sokan kifogásolták, mert a 3,2 milliárd forintos ajánlatnál volt egymilliárddal magasabb is.
Erdős Ákos korábban üzleti kapcsolatban állt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. A Láng Rt. vette meg a kormányfő cégbirodalmának egyik elemét.
origo.hu
Ön ismeri a kémiai elemek rövidítését?
