Noha Magyarországon egyre növekszik a munkanélküliség, már-már létjogosultságot nyer a százezres nagyságrendet elérő törvénytelen foglalkoztatás, és kritikus arányt képvisel a feketegazdaság, a kormány a dolgozók hátrányára módosítaná a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt. A kormányzati koncepció például a jelenlegi harmincról hatvan napra tolná ki a munkaügyi főfelügyelőség intézkedési határidejét. A törvényből továbbá kikerülne az a passzus, amely alapján a munkaügyi felügyelő azonnal megtilthatja a további foglalkoztatást, ha törvénytelenséget állapít meg.
Mindezek tükrében az ASZSZ egyhangúlag elutasítja Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter javaslatát a „munkavállalói jogok biztosa” intézményének bevezetéséről. A konföderáció szerint a dolgozók sérelmére elkövetett munkáltatói törvénysértések „a felelősséggel tartozó minisztériumok szeme előtt és azok tudtával zajlanak„. A munkaügyi ellenőrzést felügyelő munkaügyi miniszter nem terelheti el a figyelmet ezekről az égető probléákról, nem oszthatja meg saját felelősségét sem biztossal, sem egyéb más szószólóval – hangsúlyozza az ASZSZ.
Ismert, Csizmár Gábor már január elején bejelentette, hogy „heteken belül” létrehozzák a munkavállalói jogok biztosának intézményét. Az azóta eltelet idő azonban bizonyítani látszik azt a gyanút, hogy a konkrétumokat nélkülöző, hirtelen bejelentésnek mindenekelőtt kommunikációs célja volt. Ebben az időszakban látott ugyanis napvilágot a KSH jelentése, miszerint egy év alatt 29 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. A munkaügyi miniszter legutóbbi közlése szerint március végén nevezné ki a szakszervezetek által javasolt biztost.
Csizmár Gábor eddigi nyilatkozataiból az derült ki, hogy a munkavállalói jogok biztosához forduló munkavállalók megismerhetik jogaikat, illetve azok érvényesítésének lehetőségeit. A biztos akár a nyilvánosság segítségével is fellép minden olyan esetben, amikor a munkavállalókat jogaikban megsértik.

Kiderült, hogy ki a rejtélyes lottónyertes, aki óriásplakátot vett az Oktogonon